Lois Patiño Samsara című műve attól vált tavaly az artmozik kedvencévé, hogy a vetítés alatt negyedórán keresztül csukott szemmel kell a vászonra meredni. A reinkarnáció folyamatát a szemhéjunkon áthatoló villódzó árnyak mellett a zajgazdag hangkulissza teszi átélhetővé és felejthetetlen tapasztalássá.
Jelenczki István korunkban az a magyar filmkészítő, aki nemcsak a legkiválóbb dokumentaristák közé tartozik, de ő az, aki mélységével és empátiájával nagyjából azt és úgy hitet el velünk a megértendő valóságból, amit akar.
Franco Amore rendőrnyomozó nyugdíjba vonulása előtti utolsó szolgálati éjszakája élete legnehezebb munkanapja lesz. Főszerepben a mai olasz mozi kiemelkedő sztárja, Pierfrancesco Favino látható.
Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul...
A Bálnák: A bolygó őrei Heathcote Williams Whale Nation (Bálna nemzet) című regényének adaptációja. Az alkotás a természetfilmek legjobb hagyományait követi, olyan jelenetekkel közelebb hozva az állatvilágot, amelyek eddig még nem voltak láthatók.
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. Az alkotás öt Golden Globe díjat kapott.
Nuri Bilge Ceylan legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást.
Két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek...
Mathieu és Alice több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult...
Az EXHIBITION ON SCREEN sorozat filmjében egy olyan tárlatra léphetnek be a nézők, amelynek köszönhetően Hieronymus Bosch művei a világ számos pontjáról visszatértek hollandiai szülővárosába.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Filmes csapat érkezik egy távoli faluba, hogy a helyi fiataloknak közösségépítő, művészeti szakkört tartsanak.
A filmrendező és társai hamar elnyerik az ott élők bizalmát. Közelebb kerülve hozzájuk felismerik, hogy a faluban félelmetes méreteket ölt az elnyomás.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.
Az alkotás végigvezet bennünket Morricone életművén, a Sergio Leonéval való legendás zenéktől az Aljas nyolcasig, amellyel Quentin Tarantino, aki ekkor használt először komponistát, mindjárt Oscar-díjassá tette az olasz ikont, aki korábban "csak" az akadémia életműdíjával rendelkezett.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.