A finom erotikával fűszerezett keserédes történet a századforduló Kolozsvárjának egyik jelentős intézményébe, a Gerendás házként elhíresült bordélyba kalauzolja a nézőt.
Mindenkiben ott a szunnyadó gyermek, így a tündérmeséket a felnőttek is szeretik, csak be kell őket csomagolni „felnőtt köntösbe”!
A „Gyöngyhajú lány balladája” című musical egy fiatal lány felnőtté válásán, első nagy szerelmi csalódásán keresztül idézi meg a Balaton part, a tó ősi mitikus legendáit.
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
Időutazás a szerelem, a szabadság-rabság, elnyomás és a halál torkából történő szabadulás mesékkel, mítoszokkal és legendákkal átszőtt izgalmas és megindító világába, mely világot egy lánglelkű, csillogó szemű, lendületes fiatal művészgárda kelt életre nagy múltú művészek társaságában átütő energiákkal.
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.
Izgalmas történet sok humorral és szélesvásznú látvánnyal, két tiszta szívű fiatal minden akadályt legyőző tiszta szerelméről, egyik legismertebb népmesénk nyomán.
Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.
A Fenyő Miklós életét feldolgozó nagysikerű színházi darab közismert slágereivel, szellemes párbeszédeivel igazi legenda. Éppúgy, mint az előadásban megjelenő Hungária együttes.
Mit tesz két szerelmes, ha akkor ismerkednek meg, amikor az egyik éppen házasodik? Azt, amit minden érett felnőtt tenne: a vágyukat évekig elnyomják, szigorúan munkakapcsolatban maradnak, és elfelejtik, hogy az élet bizony nagyon rövid…
Romantikus komédia egy zseniális írópárosról, akik rosszkor szeretnek egymásba, világsiker darabokat írnak együtt, de a saját szerelmi életüket képtelenek megfejteni…
Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve – mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja.
A Dosztojevszkij életmű utolsó és egyben legfontosabb regénye színpadon. Négy fiú egy apától. Négy különböző lélek, egyéniség, négy különböző életút. Valamelyikük gyilkos, vagy mind a négyen. Karamazovok.
„Haldokló asszony keresi szeretteit. Irdatlan vagyon forog kockán..." – olvassa a hirdetést Leo és Jack, a két állástalan Shakespeare-színész. Agyukban máris megfogan egy ördögi gondolat... Mikor azonban kiderül, hogy a keresett rokonok tulajdonképpen nők, rögtön megtervezik, hogy nőnek adják ki magukat, végtére is színészek, a tét pedig nem csekély.
A zenés vígjáték műfaja mindig közönségsiker! Garancia erre Eisemann Mihály zenéje, Halász Imre fergeteges jelenetei és a Szegedi Nemzeti Színház új bemutatóját jegyző rendező-koreográfus, Juronics Tamás neve.
Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...