Mozart:: Adagio und Rondo üvegharmonikára és kvartettre KV 617
Haydn: F-dúr Barytontrió
Albrechtsberger: F-dúr dorombverseny
Hummel: Fantázia
Mozart: Négy menüett, KV 601
Deutsch: Menüett és trió szöghegedűre
Christa Schönfeldinger (üvegharmonika) Albin Paulus (doromb) Aba Nagy Zsuzsanna (klasszikus és romantikus hárfák) Szentpáli Roland (szerpent, ophikleid, saxkürt és tuba) Mandel Róbert (szöghegedű) Michael Brussing (baryton) Savaria Barokk Zenekar (művészeti vezető: Németh Pál)
Vannak hangszerek, melyeken egyszerűen túllépett az idő, mások pedig eleve rövidéletű népszerűségnek örvendetek: visszatekintve úgy tűnik, hogy ezek az instrumentumok a hangszertörténet zsákutcái voltak. Az üvegharmonika „karrierje” például az 1760-as évek elején kezdődött és – bár Mozart is írt rá darabot – fél évszázad elegendő volt ahhoz, hogy hangszertörténeti kuriózummá, elkötelezett „virtuózai” csodabogárrá váljanak. Némelyik hangszer a modernkori rokonok mellett különös mutációknak tűnik, másoknak pedig megadatott, hogy sajátos körülmények közepette kulcsszerepre tegyenek szert. Ilyen volt Esterházy „Fényes” Miklós kedvence, a baryton, melyre Haydn közel kétszáz darabot írt. Képzeljük el, hogy mi lett volna, ha a herceg a szöghegedűért lelkesedett volna? Mandel Róbertet már évek óta foglalkoztatják az elfeledett hangszerek, ám jellemzően nem a muzeológus érdeklődésével fordul feléjük. Muzsikus partnereivel együtt – mint amilyen Christa Schönfeldinger, Aba Nagy Zsuzsanna vagy Szentpáli Roland – elsősorban az foglalkoztatja, hogy miként lehet ezeket az instrumentumokat a 21. század számára is autentikusan megszólaltatni.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Jegyvásárlás
