A ballada és a tánc szinte elválaszthatatlan fogalmak, hiszen a ballada elnevezés is a „ballare” azaz „táncol” igéből eredeztethető. A 200 éve született Arany János balladái inspirálták azt a hét koreográfust, akik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes alkotói műhelyében a tánc nyelvén és a tánc eszközeivel „mondják” el gondolataikat Arany János népköltészeti ihletésű balladáiról.
A halálra táncoltatott lány
A műsor második részében bemutatásra kerülő népballada feldolgozását egy amerikai játékfilm rendező, Hules Endre felkérésére írta színpadra Zs. Vincze Zsuzsa. Zsuráfszky Zoltán, a darab rendezője és egyben koreográfusa a népballadából készült táncjátékot a magyar néptánc formanyelvével, gazdag és virtuóz eredeti táncaival, valamint drámai pillanatokkal varázsolja emlékezetes élménnyé, Kiss Ferenc zenéjére.
Inspirációk Arany-balladákra
Zsuráfszky Zoltán: Híd-avatás Zs. Vincze Zsuzsa: A bűn… (Arany János: Ágnes asszony című balladája nyomán) Sánta Gergő: A honvéd özvegye Tókos Attila: Vörös Rébék Appelshoffer János: Tengeri-hántás ifj. Zsuráfszky Zoltán: Az ünneprontók Fundák Kristóf: Tetemre hívás
Zeneszerzők / Composed by Gera Gábor, Kiss Ferenc, Rossa László, Szabó Dániel Rendező / Directed by Zsuráfszky Zoltán
A halálra táncoltatott lány
Forgatókönyvíró, dramaturg / Script and dramaturgy: Zs. Vincze Zsuzsa Zeneszerző / Composed by Kiss Ferenc Rendező-koreográfus / Directed and choreographed by Zsuráfszky Zoltán
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…