A londoni British Museum legújabb, mozivászonra szánt tárlatvezetése a Vikingek: Élet és legenda című kiállítást mutatja be. A tárlatról készült mozielőadás december 17-én látható az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A nagyszabású londoni kiállítás a viking kultúra virágzó időszakára, a 8-11. századra fókuszál. Ebben a korszakban a valósult meg Skandináviából kiindulva a harcias vikingek rendkívüli térhódítása, ennek eredményeként egy nagy területet átfogó, a Sarkkörtől a Mediterráneumig terjedő birodalom jött létre. A másfél órás tárlatvezetésen Neil MacGregor, a British Museum igazgatója számos további szakértő közreműködésével tárja fel a nézők előtt, hogyan hoztak létre a vikingek egy négy kontinenst magába foglaló, összetett nemzetközi kereskedelmi hálózatot, emellett a nyelvükön, költészetükön és hagyományaik keresztül e titokzatos nép mindennapjaiba is betekintést nyerhet a közönség.
Gareth Williams kurátor különféle fegyverek, ékszerek és használati tárgyak gyűjteményéből, nyelvészekkel, néprajzkutatókkal és történészekkel együttműködve hívta életre a „Vikingek – Élet és legenda” című kiállítást. A tárlat központi eleme a „Roskilde 6” nevet viselő, Dániában felfedezett viking hajóroncs alapján készült mérethű replika. A lelet megtalálásáról és feltárásáról a Dán Nemzeti Múzeum restaurátor szakértője mesél a filmben, míg a világ körüli vitorlás útjairól híres Sir Robin Knox-Johnston egy korábbi transzatlanti útját eleveníti fel, amelyen egy viking mintára készült hajóval, a korabeli navigációs módszerek alkalmazásával kelt át az Atlanti-óceánon.
A szakértői interjúk mellett a film gerincét a British Museum előző mozis tárlatvezetéséhez, a hazánkban is népszerű Pompeii Live-hoz hasonlóan ezúttal is kiállítási tárgyakat bemutató, kitűnő minőségű közeli felvételek és a színészekkel forgatott, korebeli életképeket ábrázoló jelenetek adják, melyek együttesen igazi történelmi utazásra invitálják a nézőket.
Kata és Bianca egy gazdag páduai úr lányai. Egyik szelíd, mint a galamb, de a másik vad, indulatos, csípős nyelvű, fékezhetetlen. A kisebbiknek akad is kérője bőven, de apja nem adja férjhez addig, míg a nagyszájút el nem veszi valaki. Hiába a sok kérő, Makrancos Kata senkinek nem kell. Ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben jelenik meg Petrucchio, akit nem riaszt vissza a feladat. Elhatározza, hogy megzabolázza a gazdag, csinos, vonzó hárpiát.
A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.