François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy tétel megírását vállalja magára.