Sokan próbálták megfogalmazni Beethoven népszerűségének titkát, azt, hogy mit jelent a ma emberének.
Szabolcsi Bence ezt írja: „Jelenti az emberi érzelem- és gondolatvilág páratlan erejű művészi megragadását, az emberi sors, a küzdelem, a diadal nagyszerű felmutatását…”
Az Egmont-nyitány zenéje a függetlenség, a legkeményebb zsarnokság által sem térdre kényszeríthető szabadságvágy diadalát hirdeti. A Sors-szimfóniának is nevezett V. szimfónia azt mutatja meg, hogy az ember - éppúgy, mint az emberiség -, képes legyőzni a sorscsapásokat, ha bátran szembeszáll azokkal. A két hősköltemény közötti Hegedűverseny az alkotó nagysága előtti főhajtásra késztet, hisz minden figyelmes zenehallgató ösztöne megsúgja: itt a tökéletessel áll szemben. Egy művel, mely a benne megszólaló zenei gondolatok szépsége, a feldolgozás arányai, a hagyományok tiszteletének és egyben bátor túlhaladásának egyensúlya révén az egyszeriség, a megismételhetetlenség lenyűgöző érzésével ajándékozza meg hallgatóit.
Kállai Ernő személyében egy rendkívül tehetséges, ígéretes pálya elején álló hegedűművészt ismerhetünk meg – Kobayashi Ken-Ichiro, a zenekar tiszteletbeli vendégkarmestere pedig a tőle évtizedek óta megszokott alázattal és szenvedéllyel teli módon tolmácsolja Beethoven remekműveit.
Műsor
Egmont - nyitány
D-dúr hegedűverseny
V. szimfónia
Közreműködik: Kállai Ernő (hegedű)
Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro