Kezdetben persze még nem volt minden ilyen egyértelmű. „Kiskoromban egyáltalán nem akartam zenélni. A szüleim próbáltak rábeszélni, mert nekik nem volt lehetőségük zeneiskolába járni, és szerették volna, ha legalább mi tanulunk valamilyen hangszeren a testvéremmel. Én viszont ellenálltam, csak focizni akartam. Egyszer elvittek a salgótarjáni zeneiskolába, de megmondtam, hogy én nem fogok zenét tanulni, menjünk haza. Később viszont már én kértem, hogy próbáljuk meg, mert a nővérem időközben elkezdett zongorázni, és megtetszett a dolog. Kitaláltam, hogy dobolni szeretnék, de akkor épp nem volt hely a tanszakon. Kipróbáltam pár hangszert, oboát, klarinétot, hegedűt, és aztán egyszer csak szembe jött a folyosón az egyik énektanárnő, és azt mondta édesapámnak, hogy trombitás szám van.”
Úgy tűnik, az énektanárnőnek jó szeme volt. A „trombitás szájú” Pálfalvi Tamás azóta idehaza és külföldön számos versenyt megnyert, tanult az amerikai Bard College falai között és a Budapesti Liszt Ferenc Egyetemen. 2008 óta szólista, 2014-ben pedig barokk trombitán is bemutatkozott. A Rising Stars sorozat koncertjén rendkívül színes és gyilkosan nehéz, kizárólag 20. századi szerzők kompozíciói közül válogató, műfaji szempontból is komplex (táncot is tartalmazó) műsorral ad ízelítőt tudásából.
A Rising Stars-programba jelölte: Müpa Budapest
Műsor:
Eötvös Péter: Darab szólótrombitára
Tisné: Emotion - szólótrombitára, tánccal
Debussy: Prelűdök - Vitorlák, Tűzijáték, Anacapri dombjai
Enescu: Legenda trombitára és zongorára
Gershwin: Prelűd trombitára és zongorára, No. 2
Bartók: Román népi táncok - átirat trombitára és zongorára
Erickson: Kryl - szólótrombitára
Közreműködik:
Eloïse Bella Kohn: zongora
