Pukedli - Hajsza / Két egyfelvonános táncjáték
A Vörösmarty Színház és az Átrium Film-Színház koprodukciója
PUKEDLI
Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő című műve nyomán – performansz
„Funkcionáljunk! Nem akarok egyebet, csak funkcionálni annak rendje és módja szerint.”- vallja Fülöp herceg, aki ide-oda csapongó, szertelen és dekoncentrált életvitelével, izgága, nyughatatlan természetével tüntetőleg lázadni kezd az udvari szokások ellen.
Szándékoltan ellene megy az etikettnek, felrúgja az udvari hagyományok kőbe vésett szabályait. Evangéliumi hevületében feleségül veszi az első útjába tévedő, szerencsétlen jöttmentet, Yvonne-t.
Yvonne devianciája irritálólag hat. A látszólag szánalmas együgyűsége nagyon hamar elviselhetetlenné, kezelhetetlenné, értelmezhetetlenné válik: lénye folyamatos provokációt vált ki, szolid némaságával misztikusan vibráló feszültséget generál a környezetében. Ez arra kényszerít mindenkit, hogy általa felidézzék önnön titkolt ’stiklijeiket’, és szembesüljenek bűnös defektusaikkal.
Yvonne-t öntörvényűsége vezeti. Míg rajta kívül mindenki más valakihez-, valamihez képest cselekszik, Yvonne ’furcsa’ viselkedése csakis szabad akaratának köszönhető.
Adott egy formalista világ pontosan behatárolt rendszerekkel, viselkedési sémákkal, kódolt gondolatokkal, ideákkal. Funkcionál. De nincs benne lényeg!
Adott egy Yvonne nevű lény. Aki szabad. Viszont ebben a világban nem funkcionál! De van benne valami lényegi.
Amikor a terheink súlya alatt összetörünk, egyetlen támaszunk a nevetés marad. A nevetés kiszabadít önmagunkból, s képessé tesz arra, hogy minden fájdalmas változástól függetlenül megőrizzük emberségünket.
HAJSZA
Ravel Bolero című művének újragondolt változata; parafrázis
„Két örökérvényű alkotást választottam, hogy egy újragondolt változatban, egyéni megfogalmazásban mutathassam fel az értékről, mint fogalomról alkotott gondolataimat.
Botticelli Vénusz születése című festménye és Ravel Bolerojának zenei anyaga ihlette mondanivalómat. Ebben,- szándékom szerint- a születés, a beteljesedés és az elmúlás is benne van a maga asszociációkra alkalmas lehetőségeivel, az értékes és értéktelen, a maradandó és a talmi szembeállításával. A "Hajsza" cím az időhiánnyal való viaskodást jelenti, az értékek elherdálását, a felszínes, a felületes napi csillogást és az élvezetek hajszolását. A kor embere az értékek időigényesebb felfedezése helyett egyre meghökkentőbb ingerekre, impulzusokra vágyik.” Blaskó Borbála
Az előadás a Vörösmarty Színház és az Átrium Film-Színház koprodukciója.
Az első rész a kávézóban látható, a második rész a színházteremben.
Az előadás időtartama: 100 perc egy szünettel.
