A szászcsávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai. Repertoárjuk rendkívül széles; ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak. Az énekeket ők is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tűri meg. Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezőgazdasági munkából és téglavetésből tengődve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetősége a zenélés. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A vonóshangzás egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene. A Szászcsávási Zenekar magja Jámbor István Dumnezeu (született 1951) prímás; testvére, Csányi Mátyás Mutis (szül. 1953) bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc Csángáló (szül. 1951), a kontrás által alkotott együttes. Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenctől, a Vén Kránci-tól tanultak muzsikálni; őket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente Leves (szül. 1969) prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor Cilika (szül. 1959) prímás; és Csángáló fia, Jámbor Ferenc Tocsila (szül. 1970) kontrás. Fő hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok.
Az 1999-ben alakult Besh o droMot (nevük jelentése lovári nyelven: "Üld meg az utat") nem kell bemutatni, hisz a zenekar a kétezres évek elején viharos sebességgel robbant be a köztudatba
Semmivel sem összetéveszthető hangzásviláguk stílusteremtőnek bizonyult
Zenéjükben különböző kelet-európai és balkáni kultúrákból (magyar, cigány, román, szerb, bolgár, stb.) kiemelt népzenei elemek tudatos ötvözete találkozik saját dallam- és ritmusvilágukkal, kel új életre, és alkot önálló egységet.
Fergeteges koncertjeiknek köszönhetően az egész magyar zenei élet leginkább exportképes produkciói közé tartoznak, ezért évente 70-80 alkalommal léphetnek fel hazánkban, külföldön pedig körülbelül 50-60 alkalommal, többnyire telt ház előtt.
Az Aurevoir egy akusztikus duóból nőtte ki magát zenekarrá 2015 márciusában. A magyar és cigány népzenétől kezdve a blues-on át a beat/pop/rock-on keresztül egészen a régizenéig sok-sok stílus felfedezhető dalaikban, ezért a hangszerelés is szokatlan lehet: a klasszikus gitár, bőgő, dob/perka, ének felállás mellett megszólal a tangóharmonika, mandolin, a reneszánsz nagy hangszere, a Viola da Gamba és a magyar duda is.
A dalokat és szövegeket a zenekar két alapítója: Agócs Marci és Fejér Misi írja, de több ízben találkozhatunk vers és népdalfeldolgozásokkal is repertoárjukban.
Jegyvásárlás
