1936. Berlin. A város az olimpia lázában ég. A játékokon horogkeresztes zászlók lengenek.
Wilhelm Furtwangler, a viághirű karmester vezényel, a náci vezérkar lelkesen ünnepli. Hívják a New York- Filharmonikusok élére, de ő marad. Igy nyilatkozikj: " A politikai vita számomra kellemetlen. Nem vagyok politikus, de képviselem a német zenét, amely az egész emberiségé..."
Thomas Mann, a legnagyobb német írók egyike az emigrációból lakájnak nevezi .Toscanini így nyilatkozik: "Aki a Harmadik Birodalomban vezényel, az náci."
Vajon osztoznia kell-e a náci hatalom bűnös felelőségében Wilhelm Furtwanlernek, a karmesternek?
Marlene Dietrich, a Kék angyal, az imádott díva elutasítja Goebbels ajánlatait és elhagyja Németországot. A háboru alatt a frontokon amerikai katonáknak énekel.
1946. Berlin.A győztesek által felosztott, romokban heverő város amerikai szekciójában egy kihallgatótiszt, Steve Arnold őrnagy előtt kell a viághírű karmesternek, Wilhelm Furtwangler-nek számot adnia a náci hatalommal való kapcsolatáról. A kihallgatások során egy zene iránt közömbös amerikai átlagembernek kell itélkeznie a zene mágusáról. Az amerikai tiszt számára a döntés egyszerúnek látszik:aki a náciknak muzsikál, az náci. Hitler és Goebbels kedvence, náci.
A kihallgatások egy krimi izgalmával feszegetik a kérdést: mi a kötelessége a művésznek , s meddig köteles ellenállni a hatalom csábításának? Vajon a karmester a "senki földjén" emeli fel karmesteri pálcáját?
2016. Budapest. A kérdésekkel ma is viaskodunk...
(Fordította Vajda Miklós)
Jegyvásárlás
