Jacopo da Bologna (c.1340–1386), Francesco Landini (c.1325–1397) és Johannes Ciconia (c.1371–1412) művei
Közreműködik:
A:N:S chorus Wágner Adrienn, Bárány Péter, Kéringer László; km. Koltai Katalin – gitár, Varga Ferenc – brácsa, Bali János – furulya, Szilágyi Gyula – orgona
Vezényel: Bali János
„ […] a virágzó tavaszban, a loggiás udvar közelében, a kert mélyén, ciprusok, fenyők, narancs-, gránátalma- és olajfák közepette […] gyakran hangverseny folyik: egy vak zenész ül a kör közepén, s kis orgonáján kíséri énekét. Giovanni da Prato […] elbeszéli, hogyan hallgatja e vak orgonás, Francesco Landini zenéjét a firenzei társaság […]. A muzsikus éneke még a csiripelő-csattogó madarakat is elbűvöli […] ” – Szabolcsi Bence: A zene története.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.