Színház, Balett / Tánc

A balett-történet legismertebb előadása, Csajkovszkij halhatatlan zenéje és egy legendás szerelem meséje: ez a Hattyúk tava, amely most az Ukrainian Classical Ballet előadásában először látható Magyarországon.

„Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom,
Megoltalmazom, elragadom,
Elragadtatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam.”
(Quimby: Magam adom, részlet)

A Six Out of Seven újragondolja a hét főbűnt és a velük szemben álló erényeket, mint egy gyász által formált belső tájat.

Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáink, nagyapáink válláról szemlélték a világot. Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva.

Tánckrónika Dózsa György tetteiről/Rekviem Mohácsért
táncmű

Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

ELŐADÁS: 2026. július 04.
tervezett esőnap: július 05.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

CSIPKERÓZSIKA – EGY TÜNDÉRMESÉS BALETT
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Előadja: A-Ballet Iskola, Budapest

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A Feledi Project új bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven és élő jazz-zenével, a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilágával értelmezi újra. A nosztalgia, az elengedés és az újrakezdés dilemmái nem szavakkal, hanem mozdulatokon, testemlékezeten és zenei improvizációkon keresztül szólalnak meg.

Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat új táncszínházi bemutatója ezt a sodró zenei univerzumot fordítja le kortárs koreográfiai nyelvre, amelyben a szabadságvágy, a küzdelem, a játékosság és az életenergia egyszerre szólal meg.

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!

Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Orkán, szörnyű szélvész, vihar repíti be a térbe (a jelenbe? a valóságba?) a darab szereplőit, majd tovább sodorná őket (vissza a múltba vagy a tovább, a jövőbe?), de megvetik a lábukat, megkapaszkodnak (mibe? egymásba? az emlékeikbe? a vágyaikba?) és maradnak, maradni akarnak (hol? hol is vagyunk?).

FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

Radina Dace / Pjotr Iljics Csajkovszkij
KISHATTYÚK TAVA
Gyerekelőadás óvódásoknak és kisiskolásoknak

2026. februárjában a Duna Táncműhely új bemutatóval jelentkezik #ahetedik címen, amelyet a társulat művészeti vezetője, Juhász Zsolt koreografál és rendez hét fiatal néptáncossal közös műhelymunkában. A közös munkát kezdeményező táncosok száma ihlette a koreográfust arra, hogy József Attila A hetedik c. versét tegye meg a darab alapjává, ugyanakkor az alkotás erősen inspirálódik a hetes szám általánosabb szimbolikájából is.

táncjáték - gyermekelőadás

Időtartam: 60 perc szünet nélkül

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10:00-tól 11:30-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok és kézművesség szerepelnek. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

1970-ben jelent meg Szabó Magda ikonikus ifjúsági regénye az Abigél. A kalandos lányregény és a második világháború eseményének és az egyén életére gyakorolt hatásának fúziója, mely megjelenése óta töretlen sikernek örvend.

A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.

Milly egy fiatal lány, aki édesapjával és testvérével él egy kis munkásvárosban, miután édesanyját nagyon fiatalon elveszítette. Az élet kemény a városban, különösen a negyvenes évek idején, amikor az acélgyári sztrájk minden család életét próbára teszi.

Egy nap Milly véletlenül betéved egy balettórára, és ott felfedezi a tánc iránti mély szenvedélyét. A zene, a mozdulatok és a szabadság érzése egészen új világot nyit meg előtte — egy világot, amelyben végre önmaga lehet.

A 20 éves fennállását ünneplő Gangaray Dance Company legújabb produkciója, a Down, egy misztikus utazásra invitálja a nézőket az érzelmek mélységeibe. A történet nélküli darab a zene erejével ragadja magával a közönséget, a Gangaray Experimental Music hipnozikus dallamai pedig megelevenednek a táncművészek lenyűgöző mozdulataiban. A női energia által vezérelt koreográfia a Gangaray védjegyévé vált lendülettel és eleganciával repíti a nézőket egy különleges élménybe.

Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól.

táncszínházi est

A Lapozó, mint egy színes album, képeket, „táncképeket” pörget egymás után. A végigpörgetett képek rávilágítanak arra, hogy korunkban mekkora szerepet játszik a vizualitás. Képek, mozgóképek irdatlan tömege határozza meg a világunkat, az identitásunkat, uralja szociális interakcióinkat. A képek befolyásolnak, manipulálnak, torzítanak. Felértékelődik a saját kép. Az elképesztő képözön kihat a hiúságunkra is. Holott mindez csak hiábavalóság. Vanitas.

A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.

Bram Stoker gótikus horror története szolgáltatja az alapot, s a tánc nyelvén, meghökkentő látvánnyal, sajátos szűrőn keresztül idézi meg az élni vágyó halott, Nosferatu ikonikus alakját.

táncjáték