Színház, Dráma

Élettan egy felvonásban

Stúdióelőadás

Szálinger Balázs: Kályha Kati
ősbemutató

Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről.

Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését?

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter.

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.

George és Martha, a középkorú házaspár egy protokollparti után, az éjszaka kellős közepén áthívja magukhoz a férfi új egyetemi kollégáját és annak feleségét egy kis ismerkedésre. A laza iddogálós-beszélgetős este azonban hamarosan kínossá válik az ifjú vendégek számára: házigazdáik egyre durvábban szólogatnak be egymásnak, és szép lassan kiderül, itt nem egyszerű játszmázás zajlik, ez az este az öldöklő leszámolás ideje, amit senki sem úszhat meg sértetlenül.

Fedák Sári / Zsazsa KUBIK ANNA
Kerék Margit MÉZES VIOLETTA
Ávós FEJSZÉS ATTILA
Fiatal Fedák Sári SÓVÁRI-FEHÉR ANNA E.H
Molnár Ferenc / Básti Lajos CSANKÓ ZOLTÁN
Kornél / Kádár RUPNIK KÁROLY
Faludy MASZLAY ISTVÁN
Direktor / Ügyvéd SÁRKÖZI JÓZSEF
Honthy Hanna / Téglássy Emmy MOLNÁR JUDIT
Fiatal Téglássy Emmy MÓZES ANITA
Újságíró / Lovik Károly VINCZE GÁBOR PÉTER
Kürthy Sári JANISCH ÉVA
Jacobi Viktor / Szántó hadnagy / Lajos KURUCZ DÁNIEL
Putyi KARÁCSONY GERGELY



Díszlet VERECKEI RITA
Jelmez CSELÉNYI NÓRA
Korrepetitor KERTES ANNA
Súgó PUSZTAI LILLA
Ügyelő ILLÉS OTTILIA
Rendezőasszisztens LUDVÁN CSILLA
Koreográfus FEKETE MIKLÓS
Rendező OLT TAMÁS

Bemutató: 2022. MÁRCIUS 5. szombat 19.00 óra
KISFALUDY TEREM

Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 és fél óra.

A magyar színházművészet egyik legmeghatározóbb alakja a sokszor méltatlanul meghurcolt, kalandos életű színészlegenda, Fedák Sári. A mű három idősíkot ölel. A jelen Nyáregyháza, szobakonyha, ahol az egykori díva társalkodónőjével csendesen tengődve a nagy visszatérésre készül. Másik idősík a távoli múlt, ifjúkori nosztalgia, Fedák kezdeti szárnyalása és későbbi tündöklése. A harmadik, Fedák Sári, báb ítészek és hamis tanúk sorával folytatott tárgyalása, a híres Fedák per, ahol az ajtón kis cédula tudatta az érdeklődőkkel: " Minden jegy elkelt".

A műben az alábbi szerzőktől hangzanak el dalok/dalrészletek:
Kálmán Imre, Gábor Andor, Lajtai Lajos, Békeffi István, Heltai Jenő, John H. Flynn, Zerkovitz Béla, Kacsóh Pongrác, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Huszka Jenő, Martos Ferenc, Bakonyi Károly, Szirmai Albert, Buday Dénes, Babay József, Márkus Alfréd, Harmath Imre, W.A. Mozart, Emanuel Schikaneder, Weiner István, Eisemann Mihály, Szilágyi László.

Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén.

Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X

" .. vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal?"

TÁRSAS MONODRÁMA
16 éven felüliek számára ajánljuk.

Hogy a lakás milyen mocskos, hogy a gyerek itt nem tudott megmaradni, hogy itthon nem volt maradása. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy nem vagyok én olyan mocskos asszony! Azt az egyet akarom bebizonyítani, hogy milyen anya vagyok én! Hogy én milyen anya vagyok! Hát melyik szülő az, ha valamit elkövet a gyereke, nem bocsát meg neki?! Hát melyik szülő az?! Melyik?!

A Nagymamával álmodtam egy különleges harmadik-generációs trauma-feldolgozást segítő, mégis sok humorral átitatott színházi stand up / monodráma. Az előadás azt az egy hónapot mutatja be, amelyben a 35 éves főszereplő, Göndör László - a pandémia valamint önismereti válsága kellős közepén - összeköltözött a 97 éves holokauszt- túlélő nagymamájával.

A Loupe Színházi Társulás előadása
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal 

-Groteszk világmegváltás két részben-

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Az Életrevalók a két világból kitaszított férfi minden előzetes várakozást felülíró barátságának igaz története, melyből a 2011-ben készült francia filmadaptáció hatalmas nemzetközi siker után mára kultikussá vált. A szórakoztató és érzékeny történet azonban sok izgalmas meglepetéssel szolgál majd színházi feldolgozásában is.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent. Két egymásra utalt testvér közös úton indul el. Charlie ugyanis apja halála után nemcsak azt tudja meg, hogy mindössze néhány rózsabokor és egy rozzant autó az öröksége, hanem megismeri a hárommillió dollárnyi vagyonra szert tevő örököst is, aki nem más, mint az eltitkolt, intézetben élő Savant-szindrómás bátyja Raymond. A pénz megszerzésének reményében gyámságot vállal felette, majd kezdetét veszi közös életük.

Liliom, a körhinta kikiáltója beleszeret Julikába, a cseléd lányba, mindketten elveszítik munkájukat, Liliom rosszul bánik a lánnyal, pedig szereti őt. Amikor megtudja, hogy a lány várandós, örül és elhatározza, hogy előteremti a családi élethez szükséges anyagi forrásokat. Visszatér Muskátnéhoz, aki szerelmes a férfiba. Ficsúrral, bűnöző barátjával próbál pénzt szerezni, ez katasztrófába torkollik. Ficsúr elmenekül, Liliom pedig megöli magát. A játék a túlvilágon folytatódik, ahonnan Liliomot még egyetlen napra "visszaengedik" a Földre.

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense kései találkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel – jutalomjáték a színészeknek.

Kinyílik a függöny és elindul a......a szerepjáték? a kőkemény üzlet? az őrjítő szerelem? az opera, ami maga a való élet? Ezúttal a 20. század egyik legtehetségesebb operaénekesnője Maria Callas és Aristotle Onassis üzletember hajókabinjába válthatnak jegyet a nézők.

A fővárostól távoli településen szegénységben élő fiatalokból a tornatanár egy focicsapatot verbuvál nem kisebb céllal, mint a megyei kupadöntő megnyerésének szándékával. Hogy biztos legyen a győzelem, a formálódó csapatba külsősöket is hív: értelmi sérült, sikeres színészeket, akik ugyan nem a fociban jeleskednek, de tudják, hogyan kell győzni. Az önlegyőzés mesterei.

50 perc, egy felvonásban

"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"

„Ha nincs gólya, nincs gyerek. Ha nincs gyerek, nincs jövő. Ha nincs jövő, nincs jelen. Ha nincs jelen, nem vagyunk. Ha nem vagyunk, az a világvége. Egyetlen gólya lelövése katasztrófával fenyeget.”