Dörmögő Dömötör Színház - Czira György Nagytétényi Közösségi Színtér
Kisvakond a turista – Kedvenc hősünk unatkozik. Éghajlat változásra van szüksége. Unja a prágai tavaszt, a nyarat, nem lelkesítik a barátai, mígnem döntés születik. Irány a földgömb. Azaz a föld más éghajlatú tájai.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
A Legcsinosabb óriás egyáltalán nem csinos, sőt. ORMÓTLAN! BUMFORDI!
Mindent felborít, mindent letapos. De hohó! Hiszen itt a gyógyír: a csudálatos
RU-HA-BOLT! És máris, egy varázsütésre...! Odanézzetek, mintha ráöntötték volna, tetőtől talpig! Igen ám. De az állatkákkal mi lesz? Mivel fognak takarózni, miből lesz a vitorlájuk, mi lesz az otthonuk? És mibe fognak belebújni, ha fázik nekik a mondjuk, mondjuk... a nyakuk? Óriási dilemma. A csinosságnak alighanem lőttek. De ezt nézzétek! AZTA! Mennyi hálás jóbarát! És hogy szeretik a BUMFORDIT! Erős a gyanú: nem a ruha teszi az óriást.
Mátyás királynak, aki messze földön híres igazságosságáról, meggyűlik a baja udvari bolondjával, Mujkóval. Mujkó az egész királyi palotát teliharsogja azzal, hogy belőle milyen jó király lenne, bölcsebb talán, mint Mátyás király. Mátyás gondol egyet: egy napra tréfából megteszi királlyá a bolondot, aki "bölcs" döntéseivel összekutyul mindent, sőt, majdnem háborúba sodorja Magyarországot Burkus országgal. Eközben megjelennek a mese szokásos szereplői: az álruhás királyfi, a gonosz gazdaasszony, Burkus király, a szegény libapásztor lányka, a mindig ideges főminiszter, a lusta lány és szegény édesanyja. De természetesen, ahogy a mese megkívánja, minden jóra fordul és rendbe jön Mátyás király közbelépésével.
Mindenki megkapja a jutalmát, vagy elnyeri a büntetését. A szerelmesek egymáséi lesznek, és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. A mese végén pedig nyugodtan mondhatjuk együtt a gyerekekkel: itt a vége, fuss el véle!
A modern zenés mesejáték szereplői egy nagy odvas fában, a „Vén De Jó”-ban laknak, mindaddig, amíg Lili, a légy alaposan fel nem forgatja az életüket. Hogy valóban tud-e beszélni a Vén De Jó, az a mese végére kiderül, és persze az is, hogy hol lesz a szereplők új lakóhelye.
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani.
Hamupipőke kereskedő édesapja, édesanyja halálát követően újra nősül, így a lány kap egy mostohaanyát és két mostohanővért. Az édesapa, amikor egy utazására készül, megkérdezi a lányokat, ki, mit szeretne, a mostohák drága szöveteket, ruhákat, Hamupipőke azonban csupán egy kis csemetefát kér. Az utazás rosszul végződik, meghal az édesapa, aki árván hagyja Hamupipőkét.