Koncert, zene

A Budapesti Vonósok egy megindító vonószenekari darabbal idézik meg Petrovics Emil zeneszerző alakját, majd Érdi Tamás szólójával Chopin népszerű, f-moll zongoraversenye szólal meg. Kevesen tudják, hogy Petrovics mennyire kedvelte Chopin muzsikáját, a lengyel zsenit szívesen emlegette a legnagyobbak – Michelangelo, Bach és Bartók – között.

Eötvös Péter, a zeneszerző és karmester főszereplését, valamint a Concerto Budapesttel évek óta rendszeresen és nyilvánvaló örömmel együttműködő német hegedűművész fellépését ígéri a koncert, amelynek nyitószáma a görög mitológiára, Homéroszra, James Joyce-ra és Franz Kafkára egyaránt visszautaló Sirens´Song lesz.

Horgas Eszter fuvolaestje Közreműködik: Falusi Mariann Játékmester: Fesztbaum Béla

A koncertprogramok ma elfogadott műsorszerkesztési elvei a 20. század második felében alakultak ki, korábban szabadabb műsortervezési logika érvényesült. Szokás volt többtételes művekből egy-két tételt megszólaltatni, vagy egy többtételes mű közepébe ékelni egy másik kompozíció részleteit, hogy aztán az előbbi mű úgy folytatódjék, mintha mi sem történt volna. Beethoven korában izgalmas „kompozíciók” alakultak ki így. Wagner és Elgar zenéjét egymásba ékelve ez az est a hajdani gyakorlatot eleveníti fel.

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

Dvořák: 8. (G-dúr) szimfónia, op.88 Dvořák: Szláv táncok – válogatás Brahms: Magyar táncok – válogatás

Négykoncertes bérlete utolsó előadásán a Liszt Ferenc Kamarazenekar szinte mindent egy kicsit másképp csinál, mint azt várnánk. Az átiratokkal gyakran kísérletező együttes Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, majd a csodás Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalait hallhatjuk egészen új ruhába öltöztetve, és talán már nem is meglepetés: az oktett előadásakor sem nyolcan lesznek a pódiumon.

Induló, tangó, dzsessz, szürrealizmus, spártaiak, keringő – aligha lehetne színesebb műsort összeállítani. A koncerten szereplő századfordulós és múlt századi argentin és francia szerzők mind különcök, tradíciókra fittyet hányó, furcsa egyéni stílusuk mégis jólesően változatos egységbe kovácsolja őket. Kagel szórakoztató zenéje, Piazzolla borúja, Ravel élénksége, Milhaud egzotikussága és Satie senkiével össze nem mérhető észjárása felejthetetlen élményt ígér.Akárcsak az est szólistája, a dél-koreai Seong-Jin Cho.

A 15. jubileumi évét ünneplő Irie Maffia végre újra Debrecenben! A hamarosan megjelenő új album dalai mellett a már jól ismert slágerek is elhangzanak szeptember 11-én a Víztoronykertben. A férőhely limitált!

A koncerteken Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus beszélget a családokkal.

2021-ben három részes bérlettel folytatódik az Operajátszóház a Budapesti Vonósokkal. Ezúttal alkalmakon átívelő folytatásos operamese lesz. A mese neve: Bohémélet.

Alapvető érzelem, a legszívesebben mégis távol tartanánk magunktól: a szomorúság szükségszerű és elkerülhetetlen érzés mindannyiunk életében. Minden esetben valamiféle veszteséget jelez, amely gyakran kapcsolódik össze a búcsú pillanatával: kedvestől, baráttól, otthontól vagy akár az élettől való elköszönést jelzi. Komoly, sőt komor ihletforrás, hiszen a klasszikus zenében nem kell sokáig keresgélni, hogy olyan zeneműveket találjunk, melyek melankolikus hangot ütnek meg: ezekből válogatunk most.

Miután a világ egyik legnagyobb lemezkiadójával, a Deutsche Grammophonnal kizárólagos szerződésben álló dél-koreai Seong-Jin Cho kétszer is eljátszotta Ravel zongoraversenyét, harmadik koncertjén Liszt Ferenc A-dúr concertójának szólistájaként lép fel a BFZ-vel. Persze nem csak a versenymű változik: az évadban egyedülálló módon csupa Liszt-mű szólal meg a koncerten.

A Magyar Kincsek-sorozat zárókoncertjének programja három zenetörténeti korszakot idéz majd elénk, három izgalmas és túlnyomórészt a felfedezésünkre váró alkotás révén. A Háry János elé utólag megkomponált Színházi nyitány a daljáték korántsem mindahány előadásán szólal meg; e mű koncertverziója legelőször 1932-ben, a bécsi Musikvereinsaalban hangzott el.

Koncz Zsuzsa igazi állócsillag a magyar popzene egén, dalai minden korban aktuálisan a mához szólnak. Egy előadóművész számára azok a dalok a legkedvesebbek, melyeket a közönség újra meg újra örömmel hallgat: Koncz Zsuzsa a kétlemezes kiadványra ezeket a számára és számunkra is legkedvesebb dalokat válogatta össze énekesi pályájának kezdetétől napjainkig.

Arvo Pärt: Fratres Mozart: Sinfonia concertante K. 297b Sosztakovics: IX. szimfónia Vezényel: Lilyan Kaiv

A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból.

Nyárzáró buli a '90-es évek legnagyobb slágereivel a Nagyerdei Víztoronyban!

Schumann: Genovéva – félig szcenírozott előadás / ZENÉS SZÍNPADA zeneszerzők nagy részét előbb-utóbb rabul ejti a zenés színház vonzereje. Vannak persze kivételek: Bach vagy Webern soha nem írt operát. És vannak olyanok, akik megostromolják a műfajt, megalkotják a maguk egy vagy több zenés színpadi művét, de a közönség nem fogadja el őket operaszerzőként. Schumann egyetlen operája szinte soha nem szólal meg. Ezért is kivételes lehetőség, hogy most hallhatjuk - és láthatjuk is - a művet: világklasszis zenekarral és kórussal, nemzetközi rangú énekeseket felvonultató szereposztással.

Izgalmas egyetlen hangversenyen szembesülni egy alkotói pálya kezdetével és végével. Most erre lesz lehetőségünk, az előző századforduló legnagyobb szimfóniaszerzőjének művészetén belül, ráadásul a befejezés, a konklúzió felől szemlélve az első lépéseket. Két szimfónia hangzik el: a befejezett első és a töredékként fennmaradt utolsó. Alkotójuk nagy elődöket követve Bécs egyik jelképe lett (mint más nagyok, ő is jövevényként), s ezúttal műveinek megszólaltatója is Bécs szimbóluma: a város nagy múltú, ünnepelt zenekara.

Szerenádok, vonósok és rézfúvósok. Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operájának tenoráriáját dolgozta át kürtverseny-tétellé; Fekete Gyula Harsonaversenyét (2004) hangszerének kivételes képességű virtuóza, Fejér András számára írta.

Ahogy a 19. században elvárták, Mendelssohn nemcsak zeneszerző, de előadóművész és karmester is volt egy személyben. Ma már kevés ilyen polihisztor akad a zenei életben, Jörg Widmann azonban közéjük tartozik. Ezúttal hármas szerepben lép színpadra, hiszen saját darabjait vezényli, a koncert elején pedig szólistaként is hallhatjuk.

Dés László 2020-ban új műsorral, a régi nagy slágerekkel és vadonatúj dalokkal kezd újra koncertezni, a koncertek címe az egyik legnagyobb slágere, a Legyen úgy!

Az utóbbi években új színnel gazdagodott a Budapesti Wagner-napok eseménysorozata: a színpadi művek mellett dalestet is hallhatnak az érdeklődők, természetesen mindig olyan énekestől, aki pályafutásával és munkásságával kapcsolódik a Wagner-repertoárhoz; olyan műsorral, amely hasonlóképpen illik a nagy német zenés színpadi szerző életművéhez. A jeles német bariton, akit korábban a berlini Akademie für Alte Musik kíséretével, Bach-előadóként hallhatott a Müpa közönsége, most Wagner és kortársai dalaiból válogat.