Koncert, zene

MIND ITT VAGYUNK! AZ AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES ÉS PRESSER GÁBOR ELŐSZILVESZTERI KONCERTJE Vendégek: Karácsony János, Födő Sándor

A Zenemánia sorozatban a zene sokszínűségéről lesz szó – a műfajok kapcsán. Ugyanis – meglepő módon – ahány műfaja, annyi sajátossága is van a klasszikus zenének. Nemcsak megszólalásmódjában más egy-egy műfaj, de zenei nyelvezetében, kifejezőkészségében, mondanivalójában, sőt a mondanivaló tálalásában is.

Hazánk egyik legötletesebb és legígéretesebb dreampop zenekara – legalábbis így emlegetik őket a hátuk mögött, miután februári Neverending Sorry című vadiúj nagylemezükkel nem voltak restek mindenkitől és mindentől bocsánatot kérni, és teszik ezt szüntelen azóta is.

Magával ragadó jazz dallamok, vérpezsdítő latin muzsika, világzenei motívumok és mese, mese, mese… ZenePlusz bérletünk soron következő koncertje igazi csemegének ígérkezik: korunk négy kiemelkedő zeneszerzője saját stílusára szabva alakítja Csajkovszkij Diótörőjét. Az eredeti mesét picit modernizáljuk, a zenei átiratokhoz igazodva, narrátor segítségével pedig szövegesen is megjelenítjük. Útitársaink: Sárik Péter, Szentpáli Roland, Révész Richárd és a Talamba Ütőegyüttes. Utazzon velünk ön is!

Fellépők: Janza Kata, Vágó Zsuzsi, Susan Rigvava-Dumas, Egyházi Géza, Posta Victor

Kovács Kati Liszt Ferenc-, Artisjus- és Kossuth-díjas előadóművész, dalszövegíró, színésznő, a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő egyénisége, aki a 20. század egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb művészei közé tartozik.

Mosolygós arcok, nagyszerű dalok, érzelmek, lazulás, boldogság - muzsika!

A budapesti közönség először 1987-ben hallhatta a már akkor is világjáró zongorafenomén, Mihail Pletnyov játékát. Habár időközben zenekar-alapítóként és karmesterként is tiszteletreméltó helyet követelt magának a nemzetközi zeneéletben, azért a hatvankét esztendős Pletnyov mindmáig változatlanul a zongorajáték kikezdhetetlen rangú jelenkori nagyságai közé tartozik.

Mors et vita, halál és élet – ez Martin Schmeding és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus koncertjének mottója. Schmeding Németország egyik legelismertebb orgonaművésze, aki hazájának több rangos zenei főiskoláján tanított, valamint 250 intézmény több mint 2000 jelöltje közül 2017-ben megkapta „Az év tanára” kitüntetést.

A Müpa Régizene Fesztiválján például a barokk összefoglaló mestere, Bach hangszeres zenéjének néhány különleges szépségű darabját szólaltatják meg.

KÖKÉNY ATTILA ÉS ZENEKARA

Nino Machaidze érkezik első ízben Operánk színpadára, a farsangi estély fő vendégeként.

Újévi koncert Ha Újév, akkor újévi koncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral!

A komolyzenék oldott intermezzóiért felel az est házigazdája: Mona Dániel zenetörténész

Észak tájaihoz a magyar közgondolkodás a zordság, kopárság, titokzatosság, távolság fogalmait társítja - a zenehallgatók azonban inkább arra gondolnak, hogy az elmúlt évtizedekben számtalan nagyszerű karmester, hangszeres szólista, énekes és zeneszerző indult világhódító útjára Északról. Ezen a hangversenyen északi zenekar és karmester szövetkezik magyar zongoristával.

Újévi örömkoncert világklasszis virtuózokkal

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa 2008 óta minden évben megrendezett maratonjai egy-egy zeneszerző munkásságának legjavát mutatták be egymást követő hangversenyek sorával, délelőttől kezdődően egészen késő estig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban.

ÚJÉVI ÜNNEPI ORGONAKONCERT 2 orgonával, 2 orgonistával, 2 operaénekessel és trombitával

A hagyományokhoz hűen az újév első napjaiban újra látható lesz hazánk nagy városaiban az ország leglátványosabb kiállítású operett showja, amely az évvégén érkezik vissza külföldi turnéjáról, és vadonatúj műsorának premierjével. A közönség kérésére 2020-ban, megújulva látható a MONARCHIA OPERETT előadása több száz látványos jelmezzel, kitűnő énekhangokkal, élő zenekarral. Vadonatúj műsort, káprázatos látványvilágot, és egy igazi legenda „feltámadását” ígérik a szervezők az operett kedvelő közönségnek.

Roby Lakatos nem csupán lehengerlő hegedűvirtuóz, hanem számos zenei stílus képviselője is. Egyaránt otthon van a komoly zenében és a jazzben is, melyet sajátos módon ötvöz a magyar népzenével. Azon ritka tehetségek közé tartozik, aki zenéjével új stílust teremt.

Perzsa mítosz, ógörög filozófiai dialógus és orosz festmények szolgáltak ihlető kiindulópontként a zeneszerzők számára, amikor az e koncert műsorát alkotó kompozíciókat kottapapírra vetették. Paul Dukas 1911-es balettpoémája a perzsa és örmény mitológia légi szellemét választotta címszereplőül, míg Leonard Bernstein 1954-ben befejezett Szerenádja nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy zenévé lelkesítse át Platón nevezetes Lakomáját.

apák, szerelmek, barátok