Mozi

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő epizódja betekintést nyújt az impresszionizmus géniuszának világába, Ross King Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vízililiomok című bestsellere nyomán. Az író – aki szakértőként is megszólal a filmben – ebben a könyvében levelek és visszaemlékezések alapján ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét.

filmvetítés

Idén nyáron a Budapest Filmnek köszönhetően a magyar filmek a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kertjébe költöznek. Csütörtökönként: kertmozi!
A film vetítése sötétedéskor kezdődik!

A magyar filmjátszás aranykora

Visszatekintés a '60-as évekre a KMO Filmklubban.

Micimackónak és barátainak három történetét meséli el a rajzfilm. Az elsőben kiderül, hogy Micimackó szereti a mézet. a második egy viharos nap következményeit tárja elénk, az utolsóban az oktondi Tigris megneveléséhez kapunk hasznos tanácsokat.

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő epizódja a 19. század végi - 20. század eleji Bécs virágzó kulturális életét és a szecesszió születésének páratlanul izgalmas időszakát mutatja be. A korszakot, amikor új eszmék röppentek fel, amikor Freud felfedezi az emberi psziché mozgatórugóit és amikor a nők és a nőiség, mint szimbólum új értelmezést nyert pszichológiában és a művészetben is.

filmvetítés

Idén nyáron a Budapest Filmnek köszönhetően a magyar filmek a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kertjébe költöznek. Csütörtökönként: kertmozi!
A film vetítése sötétedéskor kezdődik!

Rembrandt, a meghitt portrék mestere még ma is, több mint 350 évvel a halála után képes megrengeti a műtárgypiacot, művészetbarátok generációi, egész nemzetek vannak oda festményeiért. Az arisztokraták gyönyörködnek műveiben, a szakértők kinyilatkoztatásokat tesznek róluk, a műtárgykereskedők vizslatnak utánuk, a gyűjtők vadásznak rájuk, míg a múzeumok versengenek értük.

Nincs itt semmi félreértés. Wim Wenders német, és a címben szereplő Párizs Texasban található (Lamar megyében), de az 1984-ben Cannes-ban Arany Pálmát nyert film operatőre, Robby Müller holland.

Íme, egy olyan film, amelyet mindenki úgy közelíthet meg, ahogyan szeretné. Először is egy regényadaptációval - Tracy Chevalier a regény írója - van dolgunk. Másrészt meg ott van a rejtély: ki lehetett Jan Vermeer van Delft egyik leghíresebb festményének a modellje?

Salvador Dalítól Andy Warholig, David LaChapelle-től Jeff Koonsig vagy Lady Gagáig egyetlen művész sem tudta kivonni magát Botticelli és munkássága bűvköréből. Szépség, alkotókedv, Isten adta tehetség… Lorenzo de’ Medici – a Tündöklő – reneszánsz Firenzéjében a művészetek és a kultúra virágzása egybeesett az élet sötét oldalának térhódításával: hatalmi harcok dúltak, mindennaposak voltak az intrikák és gáttalan az embertelen kegyetlenség.

Idén nyáron a Budapest Filmnek köszönhetően a magyar filmek a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kertjébe költöznek. Csütörtökönként: kertmozi!
A film vetítése sötétedéskor kezdődik!

1891-ben Gauguin elhagyja Marseille-t, és a Csendes-óceán felé indul. Ezzel elkezdődik a festő utazása élet és művészet esszenciájának nyomában, ami végül az egyik legnagyobb modern művésszé tette.

Paul Verhoeven holland rendezőt nem emlegetjük a művészfilmesek között. A populáris filmek világában viszont volt néhány nagy dobása (Robotzsaru, Az emlékmás, Elemi ösztön). S noha a Fekete könyv begyűjtött mindenféle elismeréseket, alapvetően ez is egy populáris mű.

Lehetséges, hogy Peter Greenaway filmje előtt fel kellene tennünk a kérdést: kinek mi jut eszébe először Hollandiáról? Esélyes, hogy sokaknak beugrik Rembrandt, akár egyenesen az Éjjeli őrjárat címen ismert festménye, amely ennek a filmnek a középpontjában áll. Látszólag.

Édes-keserű élet. Ez az omnibuszfilm - más néven: szkeccsfilm - negyedrészben Fellinit is tartalmaz. Címében a Boccaccio a történetek pajzánságára utal. Az a bizonyos '70 pedig arra, hogy az alkotók úgy vélték, leghamarabb akkor engedik bemutatni merész filmjüket. Tévedtek.

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő része, amely a szürrealizmus mestere, Salvador Dalí és múzsája-alkotótársa, Gala életén és művészetén vezeti végig a nézőket. Az átfogó portréfilm 1929-től kezdve követi nyomon Dalí életpályáját - ekkor csatlakozott a szürrealistákhoz, és ugyanebben az évben ismerte meg Galát - egészen 30 évvel ezelőtti, 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.

A „David Bowie is” című tárlat a londoni Victoria and Albert Musem történetének egyik legsikeresebb kiállítása volt, közel 200.000-en váltottak rá jegyet.

A magyar filmjátszás aranykora

Visszatekintés a '60-as évekre a KMO Filmklubban.

A Júlia és a szellemek Fellini sokat vitatott filmje. (Nem az egyetlen.) Volt, aki egy megcsalt nő történetét látta, volt, aki egy magányos ember drámáját. Sokan voltak és vannak, akik Fellini spiritualitásának bizonyítékát keresik és találják meg benne. Értelmezhető úgy is, mint Fellini és Giulietta Masina magánéleti konfliktusainak lenyomata.

A művészet templomai sorozat legújabb része átfogó képet nyújt a világ egyik legnagyobb és legismertebb múzeuma, az Ermitázs lenyűgöző épületegyütteséről, páratlanul gazdag gyűjteményéről, és a múzeumnak otthont adó Szentpétervár nevezetességeiről, felidézve a város és a múzeum három évszázadon átívelő történetét.

A látványos dokumentumfilm Michelangelo Merisi da Caravaggio pályáját mutatja be munkásságán és személyes küzdelmein keresztül, akinek nem csupán a művészetét, de az egész létét is a fény és az árnyék, a kontrasztok és az ellentmondások, az ihletett zsenialitás és a józanság váltakozása jellemezte.

Bambi a kis őzgida hamar elveszíti édesanyját, így egyedül kell feltalálnia magát veszélyekkel teli erdőben, szerencsére új barátai a segítségére sietnek.

Hogy mi is Fellini Satyriconja? Fogas kérdés. A rendező egyszer úgy határozta meg, hogy sci-fi, amely a múltban játszódik. A film alapja Petronius Arbiter, a Néró idején élt költő hasonló című, de csak töredékeiben fennmaradt regénye, amely korának gyilkos szatírája volt. Fellini epizódok laza sorává szerkesztette a töredékeket és egyfajta odisszeát, utazó regényt épített belőlük.

Lisa Immordino Vreeland többszörösen díjnyertes dokumentumfilmjében a modern művészet és 20. századi művészvilág egyik legszínesebb egyénisége, Peggy Guggenheim portréja rajzolódik ki. A különleges archív felvételek és visszaemlékezések mellett számos szakértő, egykori pályatárs és híresség is megszólal a filmben, amelynek vezérfonalát a legendás műgyűjtő és mecénás Jacqueline B. Weld által szerkesztett életrajzi interjúkötete adja.

Álmodozások kora 1964 (Szabó István dráma)
Főszereplők: Bálint András, Béres Ilona, Halász Judit, Sólyom Katalin, Esztergályos Cecília

Fellini szívesen építkezik töredékekből. Elegánsabban fogalmazva: történetfüzéreket alkot lazán kapcsolódó elemekből.

Ebben a művészeti ismertetterjesztő filmben Vincent Van Gogh munkássága egy egészen új nézőpontból kerül megközelítésre: a holland festőzseni műveinek legnagyobb magángyűjteményével rendelkező személy, Helene Kröller-Müller (1869–1939) szemszögéből, aki a festő közel háromszáz alkotását vásárolta fel a 20. század elején.

A cím azt jelenti: emlékezem. Ebből persze nem következik, hogy ezt el is kellene hinnünk Federico Fellininek. Félreértés ne essék, Fellini gyakran idéz saját életének különböző szakaszaiból, de aki átfutja életrajzát, percek alatt meggyőződhet arról, hogy itt - szokás szerint - töredékekből, anekdotákból, legendákból építkezik.

Szegénylegények 1965 (Jancsó Miklós történelmi dráma)
Főszereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor, Barsi Béla

A művészet templomai sorozat következő epizódjában Frida Kahlo sokrétű személyiségét ismerhetjük meg többféle nézőpontból: a kortárs feminizmus forradalmian úttörő művészét, és a mögötte rejlő embert, aki saját megkínzott testének és viharos kapcsolatainak foglya volt.