Múzeum, kiállítás

A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével és a Solti terem szépségével, láthatják a magyar szecesszió kiemelkedő alkotását az előcsarnokban. Az épületlátogatás után lehetőségük nyílik meghallgatni a Zeneakadémia növendékei által adott minikoncertet is.

A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.

Regős István „A valóság határán” című kiállításán Kopin Katalin művészettörténész, a Capa Központ kurátora tart tárlatvezetést a kiállító művésszel közösen, amely során lehetőség lesz megismerni a művek mögött meghúzódó gondolatokat és történeteket.

A Müpa egyik nevezetességét, az orgonát mindenki megcsodálja, aki ellátogat a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. Ezúttal azonban nemcsak a hangszer impozáns felépítésében és gazdag hangzásában gyönyörködhetnek, hanem havonta egy alkalommal az érdeklődők Fassang László orgonaművész vezetésével betekintést is nyerhetnek a hangszer „titkaiba”.

Különleges tárlatvezetésünk során „Őfelsége” vendégeként járhatja be a királyi lakosztályokat.

A kiállítás nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.

Katonavárosi sétáink során az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen volt az élet a Római Birodalom idején, a limes mentén, Pannonia provinciában. Kiderül, hogyan teltek az aquincumi katonavárosban, illetve a legiotáborban élők napjai, mely épületek romjai őrzik ma is a valaha itt élt, szolgálatot teljesítő katonák, képzett kézművesek vagy éppen az fényűző elit réteg emlékét.

Az előadásra egységáras programjegy vásárolható. Egyéb múzeumi belépőjegy kedvezmény nem vehető igénybe.

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ékszergyűjteményét 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette ékszerei alkotják, melyek a kortárs anyaghasználat interaktivitását és a népi motívumok mai reflexióját vegyítik.

„Aminek látszol, azt mindenki ismeri, de hogy mi vagy, azt kevesen ismerik föl” – olvashatjuk egy 1899-es, kéményseprőt ábrázoló képeslapon. Az újévi köszöntőlapok „füstfaragói” mellett felbukkannak a kiállításon „szalonczukkedlis” karácsonyfák, fagyöngykoszorúk, gombán ülő manók és korcsolyázó úrilányok is. A képi szimbólumokon túl a levelezőlapok szöveges üzeneteiről is megannyi izgalmas történet bontható ki.