Egy kardforgató lovag – aki aztán fegyverét Szűz Máriának ajánlja fel. Egy középkori szívtipró – aki megtérése után lemond a házaséletről, és papnak, szerzetesnek áll. Egy nem különösebben népszerű szent – aki társaival megalapítja napjaink egyik legnagyobb szerzetesrendjét.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Berg Judit tengerész-kalandregényeinek jól ismert főhőse, az agyafúrt kisegér, Rumini hajósinasnak szegődik a Szélkirálynő nevű tengerjáró vitorlásra, beutazza a világot és általában mindenhol hajmeresztő kalandokba keveredik.
Ezúttal pedig óriási bajba, társaival együtt.
A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni. Vajon sikerül nekik? És ha igen, akkor hogyan?
Gótikus musicalként szokták emlegetni ezt a különleges zenei ínyencséget. Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól a bennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlen természetéről. Legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére.
Július 8-án visszatér a Dóm tér legsikeresebb musicalje, a Mamma Mia!, amely a 2014-es bemutatót követő sikerszéria után újabb 4 estén át ígér felejthetetlen nyáresti élményt az ABBA dalok szerelmeseinek.
A Madách Színház újabb világsikert hoz Budapestre: 2022. szeptember 16-17-18-án bemutatja az Aranyoskám (Tootsie) című musicalt, Szirtes Tamás rendezésében. A musical a Broadway-bemutató után először a Madách Színházban kerül színre, non-replica változatban, vagyis saját rendezői koncepcióval, díszlettel, jelmezzel és koreográfiával.
A mű -számos opera részlettel- hiteles irodalmi alapanyagokból, levelezésből táplálkozik, kifejezetten tanító jellegű alkotás, melynek kiemelkedő értéke számunkra az, hogy a szerző magyar: Sylvester Levay!
Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme – mint a Tetralógia korábbi három részében is – a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány.
Ray Cooney bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. Szerzőtársa ezúttal Tony Hilton színész és író, aki szintén a műfaj jelentős képviselője.
A darab 1970-ben íródott. Remek szerepek, remek komikus helyzetek, remek, ma is friss szövegek. És ez most, 2022-ben is igaz, amikor már nemcsak a televízió az egyetlen kütyü a lakásban.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
A Szegedi Szabadtéri Játékok saját produkciójaként a Fesztivál életében először kerül színpadra a világ musicalirodalmának egyik legnépszerűbb darabja, a Chicago. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjén kívül elévülhetetlen aktualitású témájának is köszönheti.
Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket - Gyönyörű ének, csodálatos dallamok, látványos táncjelenetek egy eredeti magyar operett-mulatságban.
Bemutató: 2020. október 23.
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A nagyszabású musicalt – amelyben a Halál lép elő főszereplővé, alakját pedig a valódi Sisi által írt versek ihlették – az egyik legnépszerűbb zenés színházi darabként tartják számon; 1992 óta hódít töretlen sikerrel.
Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz.
A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató.
„Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Presser Gábor és Sztevanovity Dusán közismert dalaival fűszerezett darabja az egyik legsikeresebb magyar musical. Az „Ég és föld” között elhelyezkedő padlás Rádiósának, az oda tévedő négy szellemnek és a gengszter Barrabásának a történetén már generációk nőttek fel. A félig mese félig musical kiváló szórakozást nyújt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Az abszurd közegben megelevenedő mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik.