Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.
Gróf Illésházy László eladja adósságát vagyis ősi birtokát az iparos, bárói címét pénzért szerzett Malomszeginek, aki lányával, Lilivel, illetve annak vőlegényjelöltjével, Frédivel költözik a házba. Éppen akkor, amikor a gróf távozóban van a kastélyból.
A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?
Egyedülálló este a két művész életútjáról történetekkel, dalokkal - másképp: előtérben a sors és döntéseink.
Nem koncert: előadóest, emlékekkel, versekkel, tanulságokkal a boldogság kereséséról.
Retró cuccok, fellibbenő kurta szoknyácskák, bömbölő zene, bevaduló rock and roll, szerelmesen sóvárgó, vagy éppen harciasan dühöngő tekintetek - ez a Made in Hungária!
Valószínűleg nem kell Önöknek jobban bemutatni ezt az örök klasszikust!
Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait.
A 2023/24-es évadban fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház a bicentenáriumi szezon nyitóelőadásaként az alapítók emléke előtt azzal tiszteleg, hogy ugyanazt a színdarabot mutatja be, amellyel elődei a teátrumot annak idején megnyitották.
A József Attila-díjas író fekete komédiája egy abszurd családdráma, mely a kapcsolatok bonyolult természetét úgy rajzolja meg, hogy a benne feltárt konfliktusok alapvető társadalmi modellként is értelmezhetők.
A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben éppúgy megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem.
Mindezek, valamint a szerzőpáros, a rendező és a szereplőgárda eddigi munkái biztosítékok a közönség számára egy színvonalas, nyáresti színházi élményre.
Császár András, a középkorú hivatalnok már unja jól megszokott kis életét, azonban minden megváltozik, amikor a metróban összeütközik egy ismeretlennel és elcseréli vele az aktatáskáját.
A Liliom Produkció előadásában a színészek saját élettörténetüket fűzik össze az amerikai Sue Fabisch által írt szórakoztató, önéletrajzi ihletésű szöveggel, mindezt sok-sok humorral és kedvességgel fűszerezve.
Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz.
Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában.
A műsorban a közönség hallhatja a nagyon népszerű régi dalok mellett az újabbakat is, így elhangzik - többek között - a Hé, 67!, a Pincér-rock, a Moszkva, a Te majd kézen fogsz és hazavezetsz, a Semmi baj – és persze nem marad el a Lövölde tér sem! És sok sok történet, humor, ahogy azt megszokhattuk Kern Andrástól!
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes
A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.
Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott.
Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem.