Színház

A Cinderella gyermekekhez szóló örökmese, egyben egy nagyszerű családi mesemusical-színház is.

Gyurkovics Tibor 1978-ban írt, fekete humorú sikerdarabja, a Nagyvizit egy kórház sebészetének négyágyas kórtermében játszódik, ahol ki-ki vérmérsékletétől és lelkiállapotától függően viseli el azt, amit a sors és a kórházi személyzet kiosztott rá...

Négy apróhirdetés, négy apró probléma, itt mindenki másról beszél! Ezeket a vicces dialógokat Hacsek és Sajó is megirigyelhetné. És ki-kit keres az apróhirdetéssel?? Minden kiderül és nem csak az igazság lesz meztelen!

Mark St. Germain: Freud's last session című darabja Magyarországon. Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki a darab látványtervezője és rendezője is egyben.

Black Comedy - bohózat -

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Egy lélek vergődése a bűn és a büntetés útvesztőjében: Raszkolnyikov, a Moszkvában tanuló fiatal egyetemista megpróbálja elhitetni magával, hogy joga volt kioltani egy ember életét.

Luk Perceval, Feridun Zaimoğlu és Günter Senkel Molière. Eine Passion (Molière. Egy passió) című színdarabja a négy leghíresebb Molière-komédia kortárs újragondolása, azok összefűzése egy grandiózus nagyságú művé. Magyarországon először láthatja a közönség a Radnóti színpadán Hegymegi Máté rendezésében és Forgách András fordításában. | fotó: Dömölky Dániel

GERLÓCZY MÁRTON: A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA

A kacagtató regény, a magyar filmek legje a színpadon. Bendegúz „meséje” a világról, és arról, mivé lesz a szilvás gombóc faluhelyen.

A Mikó István által elképzelt és rendezett tragikomédia a vidéki kisvárosban élő, Szalay család három lányának örök várakozásáról, vőlegényekért folytatott versengéséről szól.

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató.

Boris Eifman / Szergej Rahmanyinov / Mogyeszt Muszorgszkij / Richard Wagner: Karamazov testvérek Balett két felvonásban

Székely Csaba: Bányavirág tragikomédia egy részben

Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita Opera-musical két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal Színpadi ősbemutató

A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos.

Andrew Bergman: Társasjáték New Yorkban Komédia

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítvány javára

A két humorista öniróniával, őszintén és merészen beszél a szexről, gátlásokról gátlástalanul, átfogóan a legbensőségesebb öleléstől a pornóig. A felszabadító másfél óra után könnyebben elfogadjuk önmagunkat, másokat, de még a narancsbőrt is. 18 év felett kötelező, káros mellékhatása nincs.

Miért nem tudjuk megőrizni a szerelmet, az inspirációt, az intimitást? Miért végződik a házasságok csaknem fele válással? Hogyan veszítjük el egymást? Mi történik velünk és bennünk ezen az úton? Mit ronthatunk el?

Székely Csaba maga mondta, hogy színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmi se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel, hanem – egyebek mellett – azt: a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak rá a mában. Ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre? S vajon ha valakit képes megmenteni a borzalmas jövőjétől, megmenti-e saját magát a rémes múltjától?

Méhes Csaba és a Brass in the Five

Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte.

Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.

A Schwartz család a szülői házban próbál hű maradni a szülők emlékéhez – vagy épp túllenni rajta. A görcsösen hagyománytisztelő nővér és három öccse, a pénzügyi zseni, az autista asztronómus és a laza filmes, felséggel-barátnővel kiegészülve, röhejesen szórakoztató bolondokházát alkot. Mert kinek vaj van a fején, kinek csontváz a szekrényében... De hogy senki sem normális, az garantált.