Az előadás a DEKK projekt része.
Vinnai András tanulságos, kellő komolysággal komponált, mélypszichológiai munkájából kiderül, hogy a férfiak sok mindent szeretnek, sok mindenre vágynak, de természetesen leginkább egy nőre – vagy egyszerre többre is.
Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki. A mű egyetlen hatalmas belső monológ. Külső cselekménye az ötvenes évek elején játszódik, igen rövid idő alatt, az első személyben elhangzó vallomás sodrában azonban szabadon árad a múlt, kibontakozik a főhős egész élete, szerelme és gyűlölködései.
A Kulcsár Noémi Tellabor társulat új bemutatójában a tánc nyelvén próbálja megfogalmazni a Henrik Ibsen Nóra címen is ismert drámájában feltett kérdéseket, miközben próbálnak megválaszolni néhány sajátot is.
Kelet kapuja, végállomás. Vasutas stand-up lokálpatrióta ízzel, videókkal, hangjátékkal, nosztalgiával és egy vasúti tekerős izével.
Háda Fruzsina hazatér szülővárosába, Záhonyba, hogy elkészítse diploma munkáját a rendszerváltás után hanyatlásnak indult vasutas városról.
Az esztétikai élmény, annak közös megélése, otthoni felidézése, s újraélése a csecsemő-szülő kapcsolat erősítésén, elmélyítésén túl, új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítja a kisgyermeket. Hatékonyabban, mint bármikor későbbi élete során. A művészet ebben az életkorban segíthet talán a legtöbbet.
Vajon miféle átok húzódik Szörnyeteg története mögött? Jóságáért, önzetlenségéért vajon elnyeri-e jutalmát Szépség? Előadásunk elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ, arra tanít, hogy higgyünk a csodákban, és, hogy mindig érdemes a felszín mögé nézni.
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az.
A Bunker Cabaret jelenetei Kijev bunkerében születtek. Hogyan lehet beszélni a háborúról? Az ironikus, nyers, egyszerre vicces és megrázó színházi produkció ötvözi a zenét, költészetet, táncot és filmet. Egyszerre tárja fel az előadók egyéni háborús élményeit, a művészi alkotás nehézségeit és egyetemes érvénnyel beszél a szerelem és a totalitarizmus, művészek és közönség kapcsolatáról.
Egy befolyásos ember meghal. Apa, férj, barát, üzlettárs, politikus. A hatalmas életmű hatalmas űrt hagy maga után, melynek betöltéséért azonnal megindul a harc, miközben az omladozó magánbirodalom alapjai egyre-másra bukkannak ki a törmelékek alól.
Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki. A mű egyetlen hatalmas belső monológ. Külső cselekménye az ötvenes évek elején játszódik, igen rövid idő alatt, az első személyben elhangzó vallomás sodrában azonban szabadon árad a múlt, kibontakozik a főhős egész élete, szerelme és gyűlölködései.
A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stan és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla...
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózai színművész osztálya bemutatja:
Bertolt Brecht A gömbfejűek és a csúcsfejűek, avagy A gazdag gazdaggal társul szívesen című rémmeséjét.
A Forte Társulat és a Dador Projekt Zenekar Concordia című előadása a barokk zenetörténet olyan klasszikus szerzőinek műveire készülő koreográfia mint Francesco Cavalli, Tarquinio Merula, Claudio Monteverdi és Giovanni Battista Fontana. Az élő zenekarral és egy énekesnővel kísért táncjátékban 12 zeneműre, groteszk és lírai kettősök bomlanak ki Jean Anouilh Euridike című drámájának szenvedélyes dialógusaival ötvözve a tánc, az élő zene és a prózai szöveg szerves egységében.
Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabja megkapó őszinteséggel, helyenként ellenállhatatlan iróniával tart tükröt elénk. És ha a kép kicsit torz, nem biztos, hogy a tükröt kell okolnunk...
Feltámasztjuk azt a rendezvényt, ahol a mindenkori L1 Egyesület tagjai közül az adott alkalommal egy-egy tag/művész koncepciója alapján, a művészeink egy este keretében jelennek meg a színpadon. A koncepció mindig más, hiszen az est rendezője is más.