Színház, Néptánc

A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.

Appelshoffer János és Rémi Tünde, alkotópáros műveiben a néptánc és néphagyomány ismerete révén, a magyarság gazdag folklórkincse autentikusan kerül bemutatásra.

Műsorunk ezeknek az embereknek az életébe ad betekintést, miközben végigmegy a 20. századon, mely végérvényesen megváltoztatott mindent, és bár ez a kultúra és a hagyomány falun már elveszett, de azok az értékek, amiket teremtett, városon tovább élnek, a mai ember részévé váltak.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

A magyar nyelvterület keleti határához utazunk Felcsíkba. A csíki székelyek által lakott tájegység napjainkban is virágzó és élő tánchagyományaival ismerkedünk, melyet régies jegyei mellett a polgári hatások is tarkítanak, gazdagítanak. Igazi érdekesség lesz a vonós hangszerek mellett egy különleges ritmushangszer, az ütőgardon használata. A csíki székelyek tánc közben kedvelik a tréfás üzeneteket tartalmazó csujogatásokat (táncszókat), egész biztos, hogy az előadás során ezekből is megtanulunk néhányat.

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“

Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.