Színház, Színmű

operabemutató

2026. június 25., csütörtök 20:00 (esőnap: június 26.)
2026. június 27., szombat 20:00 (esőnap: június 28.)

Fredrik Backman világsikerű regénye és a népszerű film után a történet most először látható magyar színpadon. Az Arizona Stúdió intim terében egyetlen színész kelti életre ezt a különös figurát, akinek makacs világlátása mögött talán nagyobb szív rejtőzik, mint azt bárki gondolná

Mindannyian az életünk körforgásának közepén állva arra gondolunk, hogy mi lett volna, ha máshogy döntünk, ha más emberek vesznek körbe, ha máshogy alakul a sorsunk…

„Álljunk bele ha kell, bármi jöjjön is el, legyen szabad a GRUND!
Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely, vagy egyszer belehalunk!”

A nagy érdeklődésre való tekintettel ismét a Várkert Bazár színpadán: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója, Hámori Gabriella előadásában.

Casanova neve évszázadok óta egyet jelent a csábítással. De mi történik, ha a legenda mögött végre megmutatkozik az ember is?
Szécsi Bence új darabja modern és korhű elemeket ötvözve meséli el a világhírű kalandor történetét: egy férfiét, aki két lábbal él a jelenben, miközben nők, titkok és szenvedélyek kísérik minden lépését.

A formabontó, néhány színésszel játszott vígjáték egyszerre játékos és meglepően személyes – egy ikonikus figura története új nézőpontból.

Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség.
Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki.
Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből.
Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.

Babilon királya, a nagy Nebukadnecár, koldusnak öltözve dolgozik azon, hogy megteremtse az igazi jóléti államot. Ekkor angyal száll le Babilonba, hogy közvetítsen valami soha nem hallottat és soha meg nem ismétlődőt: egy leányka formájában elhozza az ég kegyét. A koldusnak öltözött uralkodó nem tudja megérteni, hogy az isteni ajándék miért nem a királyt illeti, és képtelen elfogadni az égi leányka végtelen és feltétel nélküli szeretetét.

Antoine de Saint Exupéry legismertebb ifjúsági regénye alapján!

Jó belegondolni, hogy akit régen szerettünk, mára talán megtalálta számítását. Mégis, ha összetalálkozunk, váratlan érzések támadnak az emberre.

Az Art-Színtér előadása.

„Nem lehetünk biztosak abban, hogy vagyunk, sem abban, hogy nem vagyunk.”

Valahol idegenben, egy föld alatti pincelakásban él két ember: egy munkás és egy értelmiségi. Két különböző világ, két eltérő életcél, mégis egymásra vannak utalva. A szabadság és a rabság, az önáltatás és a valóság, az álmok és a lemondások kérdései mentén bontakozik ki különös kapcsolatuk.

Mrożek világhírű drámája egyszerre abszurd és mélyen emberi. A két névtelen szereplő – AA és XX – szüntelen szópárbajai során fokozatosan feltárul, hogy bár fényévnyi távolság választja el őket egymástól, csak egymás tükrében képesek szembenézni önmagukkal és reménytelennek tűnő sorsukkal.

Az Emigránsok az első perctől ismerős életérzést sugall: a jobb élet reményéért vívott küzdelmet, az emberi méltóság keresését és azt a vágyat, hogy a körülmények ellenére is megőrizhessük szabadságunkat és önazonosságunkat. A darab ma talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen az emigráció, az otthontalanság és az identitás kérdései korunk meghatározó tapasztalatai közé tartoznak.

Szereposztás:
AA: Bogdán Zsolt
XX: Szarvas József

Zene: Kelemen László
Díszlet, jelmez: Takács Tímea
Zene- és fénytechnika: Incze Róbert
Rendezte: Török Viola

Szervező: Pesti Vigadó

Szalontay Tünde titokzatos, rejtőzködő színésznő. Most mégis az életéről mesél.

Fiatal felnőtt korában megdöbbentő családi titok jut tudomására. Miközben külföldön él, izgalmas, inspiráló művészeti közegben dolgozik huszonévesen, kiderül, hogy az addig sajátjának hitt szülei örökbe fogadták, és hogy élete első hat hónapját egy csecsemőotthonban töltötte. Sokkoló a felismerés, mégis hirtelen minden világossá válik. Megérti, hogy az egész addigi életét végigkísérő megmagyarázhatatlan idegenség érzés, a gyermekkori végtelen magány, a kapcsolódásra való képtelenség, a ki

vagyok én? nyomasztó szorongása honnan eredeztethető: ő egy örökbefogadott gyerek. Egy nem igazi, nem akart, egy magára hagyott örök csecsemő. Elindul egy hosszú, fájdalmakkal teli, olykor abszurdba hajló nyomozás a szülőanya s az eredet után, hogy aztán elkezdhessen valóban lélegezni és élni.

„Az előadásban bátran váltakozik az abszurd humor a költőibb jelenetekkel, közelebb hozva a nézőt a történet személyességéhez, mégsem könnyítve annak súlyán.”

„Tünde hol fehér bohóc, hol díva, hol csecsemő, hol Francesca Woodman, de legfőképp – és ez a legbátrabb és legnehezebb feladat – önmaga. Született Wágner Emese.”

Előadja: Szalontay Tünde

Koreográfus: Gergye Krisztián
Zeneszerző: Zombola Péter
Dramaturg: Zsigó Anna
Látvány: Gergye Krisztián És Szenteczki Zita
Videó: Dinea László
Fény: Langó Ádám
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Rendezőasszisztens: Szirtes Lili Lujza
Rendező: Szenteczki Zita


Szervező: Pesti Vigadó

Az „Esőember” egy bensőséges történet két testvér kapcsolatának lassú kibontakozásáról.

Fejezetek egy apa-fia kapcsolatából

Egy kertészeti vállalkozást vezető apa, Patai Úr és fia kapcsolatába öt évente tekinthetünk be, láthatjuk élethelyzetüket, elakadásaikat, mélyebb és felszínesebb beszélgetéseiket. A történetük valós generációs mintázatokat mutat meg valós történetek alapján.

A „Mikor jöttök haza?” sokrétű, visszatérő gondolata az elváráson, a számonkérésen túl tele van féltéssel, gondoskodással, szeretettel. Hogyan mondhatjuk el a tévelygéseinket és hol, hiszen vannak helyek, ahol csak suttogva lehet beszélni… Az előadás során egy 15 éves fiúból háromgyermekes édesapa érik, az édesapából pedig egy önmagával viaskodó, megnyugvást és megbocsátást kereső édesapa a mindennapok legizgalmasabb, legrelevánsabb kérdéseire reflektálva.

Lackfi: Mikor jöttök haza? című színdarab egy újszerű, mégis hagyományos műfaji próbálkozás; A szerző az Apamondta.hu című generációs podcast beszélgetés-sorozat több száz történetei által inspirálódott.

Szervező: Pesti Vigadó