Teater, Zenés színmű

Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!

A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.

A múlt század elején egy török megszállás alatt lévő görög keresztény faluban Húsvétra készülve a passiót tervezik előadni. Egy görög falu elűzött lakói a településen keresnek menedéket.

A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.

A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.

rockopera

SZÖRÉNYI LEVENTE–BRÓDY JÁNOS - BOLDIZSÁR MIKLÓS: EZREDFORDULÓ CÍMŰ DRÁMÁJA ALAPJÁN

Nóti Károly-Zágon István-Eisemann Mihály

vígjáték

Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!

A második világháború idején játszódó dráma a történelem kevésbé ismert részleteit tárja fel, miközben a színpadon felcsendülnek Orbán Bori előadásában a korszak legismertebb dallamai. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor, ha számíthatunk a férfiak támogatására.

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

Rómeó és Júlia musical
William Shakespeare drámája alapján írta és zenéjét szerezte: Gerard Presgurvic
(A szeptember 6-ára a Kaposvár Sportcsarnokba meghirdetett Rómeó és Júlia musical új időpontban kerül megrendezésre.)

Gubik Petra, Junior Prima-, Honthy- és Petőfi Zenei Díjas énekesnő-színművésznő különlegesen személyes hangvételű esttel érkezik 2026. március 25-én, szerdán 19:00 órakor a Rumbach Zsinagógába. Az Ajtók nem egyszerűen koncert, hanem egy zenével és irodalommal átszőtt gondolati utazás – annak a belső útnak a felidézése, amely a bizonytalanságtól a felismerésig, a bezártságtól a szabadságig vezet.

zenés színmű 14+

Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a közönség 2026-ban is. A magyar bariton már pályája kezdetén, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként Verdi Nabuccójának címszerepével debütált. Később a Teatro Verdi Trieste-ben bemutatott Nabucco-produkciójával vette kezdetét nemzetközi karrierje.

bemutató:2023. november 18.

előadás: 2026. július 25.
tervezett esőnap: 2026. július 26.

A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.

„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem beleadom a sanzonjaimba, minden alkalommal azon vagyok, hogy emberi kapcsolatot teremtsek a nézőtérrel, közösséget találjak a hallgatóimmal…”

Meseautó 
Zenés vígjáték a Körúti Színház előadásában.

Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.

Íme, négy nő. A mai hetvenesek.

Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták.

Gyertyafény keringő – a zenés vígjáték, amely meghódította a világot

Vígjáték félreértésekkel, csavaros helyzetekkel

Interaktív impróshow. Egy pörgős délután tele nevetéssel, fordulatokkal és váratlan megoldásokkal. Az alap Momentán-élmény, kifejezetten azok számára, akik napközben érnek rá színházba járni.

Budapest XX. Múltszázadi budapesti hangulat, felejthetetlen magyar slágerek és sanzonok.
[március 27-én végleg bezár a FÉM. még 2 alkalommal látható az előadás]

Eredeti dalokból, személyes történetekből és nyilvánosan soha nem látott filmrészletekből összeáll egy egyedülálló szerzőpáros alkotói világa… Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életműve nyílik meg a nagyközönség előtt Rakonczai Viktor zenei vezetésével és a Thália Színház egyedülálló technikai lehetőségeivel – amely a speciális LED-falaknak, az élőzenekarnak és a Thália Színház színművészeinek köszönhetően egyszerre ad színházi, nagykoncerti és vizuális élményt.

félig mese – félig musical két részben

A Bábszínházi Világnap alkalmából Kollár-Klemencz László érkezik a Vojtinába március 20-án 19 órától az Anyám tenyere című zenés irodalmi estjével.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves zenés színművész osztálya bemutatja:

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

Öreglányok - zenés komédia

Íme, négy nő. A mai hetvenesek.

Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.

Korszakos festő távozik az élők világából. Képei a világ minden jelentős múzeumában fellelhetők, és egy magára valamit is adó műgyűjtő ki nem hagyná alkotásait a gyűjteményéből. A műkritika a fellegekbe emeli, és az amerikai művészeti közélet is felbuzdul, mikor kiderül, hogy utolsó alkotói korszakának remekműve, az „Akt hegedűvel” megtalálható a hagyatékában.

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.