előadja: Csalog Gábor
Schönberg 3 zongoradarab Op.11.
Schönberg Verklärte Nacht, Op.4
--- szünet ---
Schönberg Pierrot Lunaire Op. 21 (1912)
Szólista: Csordás Klára (mezzoszoprán)
Vezényel és közreműködik: Keller András
Schönberg mára időközben zenetörténeti klasszikussá lett, ám életművének félreértésektől és előítéletektől mentes megismerése máig nem vált teljessé. E célt szolgálja ez a koncert is, amely a tonalitással szakító 1909-es Három zongoradarabbal indul majd, ami egyszerre értelmezi újra a múltat és mutat a jövőbe, egyszerre szélsőségesen racionális és megrázóan kifejező zene, mely Csalog Gábor előadásában lesz hallgató.
A schönbergi kifejezőerő egészen más dimenzióit mutatja be az 1899-ben született Megdicsőült éj (Verklärte Nacht), melyet a Ligeti Ensemble művészeiből alakult vonósszextett szólaltat meg. Két ember – egy nő és egy férfi – megrendítő találkozását élhetjük át a zene közvetítésével, melyet a századforduló egyik legelismertebb költőjének verse ihletett. Richard Dehmel Verklärte Nacht című költeménye öt tisztán elkülönülő versszakban tárja fel előttünk a történetet. A páratlan versszakok (1, 3, 5) a találkozás élő hátterét, a holdfényes erdőt keltik életre, míg a páros versszakokban (2, 4) először a nő, majd a férfi hangját halljuk. Schönberg megfogalmazásában zenéje „nem egy meghatározott cselekményt vagy drámát illusztrál, sokkal inkább a természet ábrázolására és az emberi érzések kifejezésére szorítkozik.”
A Pierrot Lunaire valódi alappillére a 20–21. századi zenének. Miközben gyökerei a romantikus dalciklusokig nyúlnak vissza, szokatlan hangszerelésével, merész atonalitásával és rendhagyó zenei eszközeivel hatással van a mai kortárs szerzőkre is. Schönberg Albert Giraud huszonegy versére komponálta melodrámáját, melynek előadásához egy speciális énekbeszéd technikát (Sprechgesang) írt elő. A partitúra előszavában Schönberg a következő instrukciót adja az énekesnek: „A beszédszólamban (Sprechstimme) hangjegyekkel megadott dallam (néhány, külön jelzett kivételtől eltekintve) nem éneklésre van szánva. Az előadó feladata, hogy ezt a lejegyzett hangjegyek figyelembevételével beszéddallammá (Sprechmelodie) alakítsa.” A Ligeti Ensemble koncertjén ezúttal Csordás Klára alakítja az énekszólamot, akihez 5 zenész társul, akik összesen nyolc különböző hangszeren játszva szólaltatják meg a huszonegy dalt, melyek mindegyike más-más hangszerelést követ. A rövid dalok témái közt a szerelmet és a szexualitást éppúgy megtaláljuk, mint a vallást, a honvágyat vagy épp az erőszakot. Schönberg ugyanakkor azt javasolja, hogy a zene közben ne túl sokat töprengjük a Giraud-szöveg jelentésein, hanem csak adjuk át magunkat a hangzásélménynek.
