A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 22. szombat, 19:00
BARTÓK SZÍNHÁZA Színpadi fantáziák Bartók hangszeres műveire
Az SZFE és a Bartók Plusz Operafesztivál közös produkciója
3 burleszk Táncolják: Hojsza Henrietta, Nagy Péter István, Gyulai-Zékány István, Barna Lilla, Molnár-Gábor Nóra, Gaál Dániel Rendező-koreográfus: Vadász Krisztina
Allegro Barbaro és Két román tánc Táncolják: Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Molnár G. Nóra, Barna Lilla, Kotormán Ábel, Gaál Dániel, Gyulai Zékány István Látvány: Jeli Luca Rendező-koreográfus: Ténai Petra
SZÜNET
Gyermekeknek (Részletek) Táncolják: Gyulai-Zékány István, Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Kotormán Ábel, Molnár G. Nóra Látvány: Jeli Luca Rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta
Szabadban Táncolják: Barna Lilla, Gyulai-Zékány István, Hojsza Henrietta, Nagy Péter István A zongoránál: ifj. Balázs Elemér Látvány: Jeli Luca Rendező-koreográfus: Molnár G. Nóra
Közhely, hogy a nagy műalkotások esztétikáját és hatásmechanizmusát egy sajátos belső dramaturgia alakítja, mely gyakran láthatatlanul, vagy alig érzékelhető módon építi fel a mű saját világát, atmoszféráját. Ha elmélyülünk a művészet, a zene nagy alkotóinak életművében, észrevehetjük, hogy csaknem mindegyikük kialakítja saját “belső színházát”, függetlenül attól, hogy művét ténylegesen színpadi megnyilatkozásnak képzeli-e vagy sem. Bartók viszonya a színház világához igen ambivalens. Noha három csodálatos színpadi művet komponált, szemérmes és tartózkodó alkata sosem engedte igazán közel a színpad olykor harsány világához. Rendkívüli érzékenysége, kifinomult formakezelése, bámulatos ritmikai és melodikus invenciója azonban csaknem minden művében sugallja a dráma, a drámai elem jelenlétét. Ez némelykor látványosan, képszerűen mutatkozik, máskor “csupán” az alkotás mélyebb rétegeiben jelentkezik
A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
