Bonchida Erdélyben, Kolozsvártól 30-km-re fekszik, a Szamos mellett. Hajdan a Bánffyak ősi szállása volt, Erdély egyik legszebb kastélyával és ménesével.
Miért pont Bonchida, miért “háromszor”? Azért, mert e faluban három nemzetiség, a magyar, a román és a cigány mindig a legnagyobb egyetértésben élt egymás mellett; ezek az emberek szívesen eljártak (és eljárnak ma is) egymás mulatságaira, ismerik és tiszteletben tartják egymás kultúráját, zenéit és táncait, s úgy gondoljuk, hogy mindez ma is példaértékű lehet mindenki számára aki a toleranciára és békés egymás mellett élés fontosságára buzdít, akár az Európai Unió keretein belül is.
A darab felhívja a figyelmet arra is, hogy ideje van a rácsodálkozásnak, a rádöbbenésnek; milyen teljes és gyönyörű lehet az a tánc- és zenei kultúra, amely a népek egymás mellett éléséből, a kultúrák egymásra hatásából alakul ki.
A műsor hangulata felemelő. A koreográfiában kellékként alkalmazott, a tánc körül mozgó tükrök jelképesen “tükröt tartanak elénk”, a valóságban is láttatják a nézővel a korabeli falu táncainak világát, szembesítenek egy letűnt kultúra szépségével, múlandóságával… Természetesen mindemellett a műsor művészi üzenete köszönhető Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus elképzeléseinek, a kiváló zenészeknek és táncosoknak, valamint az énekes szólistáknak, akik segítségével most újra színpadra visszük az Élő Tánc Archívum nyitó darabját.
Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész
