Írta: Pivarnyik Anikó
Rendezte: Dévényi Ildikó
Szereplők: Dévényi Ildikó (Karády Katalin díjas és Kálmán Imre díjas)
Lukács Melinda (Karády Katalin díjas)
Zongora: Tóth Gábor
Asszisztens: Omódi Marianna
„Mennyi fölöslegesen cipelt batyut kellett ehhez letennie. Nem akarta észrevenni, hogy az évtizedeken át hordott terhekbe belerokkan, hogy meggörbült a háta, s a szárnyai helyén véres csonkok meredeznek. Szeretetlenség, meghurcolás, pellengérre állítás, árulás. Kőbányától New Yorkig vezetett az útja. És ez az út embert próbálón hosszú volt. Maga mögött akart hagyni mindent. Nem csak azt, ami fájt. A jót is. Színpadot, filmet, kottákat, mikrofont. Ami volt, elmúlt, már másról szól az élete. De még mindig álmodott arról, hogy a mikrofon elé lép, a közönség elnémul és énekelni kezd. Csak mikor ébren volt, valahogy nem akarta. Azt akarta, hogy hagyják őt békén! Nem hozható vissza semmi abból, ami volt. Minden megváltozott. És jó volt ez így, jól megvolt ott… a tengert, a tengerillatot, a morajlást imádta. És a csendet. Megnyugvást hozott számára.”
