Broadway Jegyiroda
Jegyiroda:
1075 Bp. Károly krt. 21.
Tel: 06 1 780-07-80 Nyitva: H-P: 10-18

Jegyvásárlás

Program


DOHNÁNYI/1 - LISZT // DOHNÁNYI // SCHUBERT // PERÉNYI // HOLLERUNG
2

DOHNÁNYI/1 - LISZT // DOHNÁNYI // SCHUBERT // PERÉNYI // HOLLERUNG

Liszt: Funérailles (Farkas Ferenc hangszerelése)
Dohnányi: Csellóverseny
Schubert: C-dúr (Nagy) szimfónia

Perényi Miklós - cselló
vezényel: Hollerung Gábor

Jegytípusok


3 000 Ft - 4 000 Ft
3 jegytípus

Aktuális előadások



A koncerten elsőként Liszt Funérailles („Temetés”) című zongoraművének Farkas Ferenc által készített bravúros zenekari átirata hangzik el. Az 1848-as forradalom leverése, Batthyány miniszterelnök és az aradi vértanúk kivégzése mélyen megrázta Lisztet. Ebbeli gyászában írta 1850 és 1852 között az 1849 október alcímet viselő Funérailles-t. A Funérailles Liszt Ferenc egész életművének egyik kiemelkedő mesterműve. Zenei anyaga egyértelműen magyar, a pontozott induló-ritmika, a magyar skálából (cigány skálának is mondják) vett másod-hangközök és a súlyos előkék alkalmazása stb. Formája változatos: bevezetés-A-B-C-kóda felépítésű.

Farkas Ferenc (1905–2000) magyar zeneszerzőnek kivételesen hosszú és sikeres életút adatott osztályrészül, sokoldalú pályája szinte a teljes 20. századot átíveli. Páratlan mesterségbeli tudása, intuíciója és bölcsessége révén a század második felének legnagyobb hatású zeneszerzés tanáraként értékelték. Széles látókörű, európai műveltségű személyiség volt, a szó legnemesebb értelmében vett „életművész". Zeneszerzői életművét ritka műfaji és stiláris sokféleség jellemzi, ami a zeneművek egyedülálló bőségével párosult. Több száz dal és kórusmű, számos kantáta, zenekari- és versenymű, száznál is több szólóhangszeres és kamarazenei kompozíció jelzi invenciójának gazdagságát. Művein egyformán elmélyült szakmai igénnyel dolgozott, legyen az népdalfeldolgozás, opera, operett, mise vagy filmzene.

Ezután Dohnányi Ernő 1904-ben komponált Csellóversenye hangzik el, melyet az Európa-szerte ismert művész 27 éves korában szerzett. A mű érdekessége - s ezért említik egyes források Konzertstück néven is -, hogy nem virtuóz, hanem alapvetően lírai hangvételű. A darabban Perényi Miklós gordonkaművész működik közre, aki a koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. 

A hangverseny második felében Schubert C-dúr (Nagy) szimfóniája csendül fel. „Aki ezt a szimfóniát nem ismeri, az keveset tud Schubertről” – írta Robert Schumann erről a műről. A Schubert-szimfóniák számozását tekintve teljes a zűrzavar, attól függően, hogy a befejezés, vagy a bemutatás időpontját tekintik-e mérvadónak. A biztonság és bizonyosság kedvéért napjainkban e szimfóniát „nagy” C-dúr-ként és 9-es számmal emlegetik. A szimfóniát a szerző 1825-ben írta Bad Gasteinban, és életében nem került bemutatásra. Halála után tíz évvel Robert Schumann
adta a kéziratot Mendelssohnnak, aki 1839-ben, Lipcsében mutatta be, és ezzel indult diadalútjára.

Ajánló


Az idei világjárvány miatt sajnálatos módon a III. Orosz Zenei Fesztivál teljes programja…

Egy nap Hollerung Gáborral és a Budafoki Dohnányi Zenekarral Örömmel és büszkén adjuk…