A művészet "igazodásainak" számbavétele során finom ellentmondásokkal és világnézeti tartalmú szembenállásokkal találkozunk az európai századforduló táján. A kulturális és politikai központok, valamint a tőlük távolabb lévő perifériák a modernizáció programjainak és nyelvének átvételével készítették elő a polgárosodás koncentrikus körökben szétáradó modelljeit. Az érdekorientációnak megfelelően más társadalmi közeget tételez fel a szecesszió, és mást a legkülönbözőbb irodalmi és képzőművészeti irányzatok sokasága. A "korstílus" szóhasználat, fogalom új értelmet nyer azáltal, hogy ezúttal egyidejűleg ható, párhuzamos folyamatokat jelent. A magyar Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály példája figyelmeztetnek az időszerű választások felelősségére és kockázataira.
Előadó: Dr. Aknai Tamás, művészettörténész
Jegyvásárlás
