Egy csepp méz
Shelagh Delaney hősei marginalizált alakok. A szegénység, a másság, a kirekesztett lét fojtogató közegében próbálnak boldogulni – ki hogyan tud.
Fotó: Dömöly Dániel, a fotók jogdíjasak
Shelagh Delaney hősei marginalizált alakok. A szegénység, a másság, a kirekesztett lét fojtogató közegében próbálnak boldogulni – ki hogyan tud.
Fotó: Dömöly Dániel, a fotók jogdíjasak
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 31. péntek, 19:00
Shelagh Delaney: EGY CSEPP MÉZ
Fordította: Totth Benedek
Átdolgozta: Hárs Anna és Totth Benedek
Jo fiatalsága minden erejével és romlatlanságával élni akar, alkotni, szeretni. Anyja, Helen cinikus és kiábrándult; ő már elrontotta az életét, de kétségbeesetten kapkod a boldogság illúziója után. Mindenki hajt valamit, mindenki menekül valami elől. És közben mindenki tudja: lehet álmodni és álmodozni, megízlelni a mézet, de a társadalom kereteit szétfeszíteni lehetetlen – az ötvenes évek Angliájában éppúgy, mint ma Magyarországon. Az Egy csepp méz humorral, részvéttel és indulattal megírt pontos és érzékeny látlelet.
Joan Littlewood, angol rendező és drámaíró, akit a modern színház anyjának is neveznek, 1958-ban kapott egy levelet, és hozzá mellékelve egy színdarabot egy 19 éves lánytól, Shelagh Delaneytől. A lány saját bevallása szerint két héttel korábban még azt sem tudta, mi a színház, de egy barátjával megnézte Terence Rattigan Variáció egy témára című darabjának előadását, és úgy érezte, tudna ennél jobbat írni. Megírta hát tíz nap alatt az Egy csepp mézt.
Littlewoodot lenyűgözte az írás. Mint mondta, a „dühös fiatalok”-nak nevezett munkás- és középosztálybeli írói csoportosulással szemben Delaney tudja, miért dühös. Úgy döntött, színpadra állítja művét. Egy évvel később már a West Enden volt a darab, majd a Broadwayn, aztán film készült belőle: a „free cinema” egyik emblematikus alkotása, Tony Richardson rendezésében.
Közreműködik:
Badics Márk / Boegán Péter (dob)
Csizmás András / Miskolczi Márk (nagybőgő)
Wágner-Puskás Péter / Premetz Mátyás (zongora)
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Győri Filharmonikus Zenekar Műsor: W. A. Mozart: Cosi fan tutte – nyitány (5’) A. Vivaldi: c-moll fagottverseny, RV 480 (11’) A. Vivaldi: Esz-dúr fagottverseny, RV 483 (11’) J. Haydn: D-dúr szimfónia No.104 (29’) Közreműködik: Lakatos György – fagott Vezényel: Madaras Gergely
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás…
CSAJKOVSZKIJ: Mozartiana (4. zenekari szvit), op. 61 CSAJKOVSZKIJ: Hegedűverseny, op. 35 CSAJKOVSZKIJ: A diótörő, A hattyúk tava (részletek)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!