Emanuel Gat – ötödik alkalommal a Trafó színpadán! – nem csupán koreográfusként, hanem teoretikusként is kiválóan megállja a helyét: ahogy írásaiban ki is fejtette: zeneként tekint a táncra. A zene nem kezdőpont, de nem is megoldás a számára, mert - mint írja - a táncot zene nélkül is hallanunk kell. Hang(szer)ként kezeli táncosait is, fogalmazhatunk úgy is, mindegyik külön szólamot képez, hol egymás mellett futnak párhuzamosan, hol szervesen összekapcsolódnak, egyetlen önálló organizmust alkotva.
„Emanuel Gat mesterművet hoz létre mikor megalkotja a SUNNY-t. A színpadon Marvin Gaye azonos című dala adja meg az alaphangzást, Awir Leon épít élő zeneiséget köré. Gat úgy alkalmazkodik az elektronikus zenéhez, hogy közben hű marad saját, eredeti stílusához. Magán a virtuóz táncon túl, a mű az előadók közötti kapcsolatok színpadon való megszületéséből áll. Hosszúra nyúló csendek, bravúros jelmezek, játékosság, metsző pillantások és kitörő kacajok alkotják meg az előadás világát, amiben túlcsordul az ifjúság, az életöröm és a derű.” - Le Figaro
