Az olasz Giampaolo Testoni olasz zeneszerző a francia romantikus Alfred de Musset darabjai alapján írta a szövegkönyvet saját egyfelvonásos operáihoz, a Fantasióhoz és a vele párban látható Fortunióhoz.
A fiatal és tétlen Fantasio a királyi udvarban annak a megboldogult udvari bolondnak a ruháját veszi fel, akit a Királylány nagyon szeretett; mindezt azért, hogy elérje egyetlen célját az életben: valaki őt is szeresse. A mű a képzelet és a valóság határmezsgyéjén játszódik – olykor szinte eldönthetetlen, mi tartozik a fantázia és mi a realitás. Maga a címszereplő is más próbál lenni az általa elképzelt világ színpadán, mint a valóságban, amit nemcsak álruhája jelez, hanem az is, hogy a zeneszerző a szerepét női hangra írta.
Fortunio, az ifjú diák álruhában lesz gazdája feleségének segítségére: miközben palástolja, hogy a nő egy másik férfival találkozik, az addig fásult életet élő, unatkozó címszereplő maga is rátalál a szerelem szépségére. A Fortunio álomvilág és valóság között izgalmasan ingadozó eseménysorát, a vele egy estén látható Fantasióhoz hasonlóan, csupán néhány énekes és egy kis kamarazenekar adja elő. A zenés komédia a szerelem és az illúziók világát rajzolja meg, melyben a főszereplők álruhát öltenek, s így a látszatból és a megtévesztésből humoros és keserű játékok, félreértések sora jön létre.
Fantasio
Marinoni, a Herceg szárnysegédje
Királyi titkár / Hartman / Sírásó / Szabó / Flamel
Fortunio
Fortunio, diák a jegyző irodájában
Guglielmo, diák a jegyző irodájában
Landry, diák a jegyző irodájában
Pietro, kertész
ALKOTÓK
Alfred de Musset nyomán a szövegkönyvet írta