Fatornyok - VIII. Keresztény Színházi Fesztivál
A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.
Jegyvásárlás
A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 8. kedd, 17:00
Zilahy Lajos: FATORNYOK
–színmű két részben –
Zilahy Lajos, a filmvászonról is jól ismert: Halálos tavasz vagy a Valamit visz a víz – szerzője, a két világháború közti magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akit most kezdenek maguknak újra felfedezni a színházak. Friss gondolataival, a szenvedélyek és modern érzelmi világunk ábrázolásával, maivá, örökérvényűvé emelkednek művei. A Fatornyok című színművében sziporkázó humora is megmutatkozik.
A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.
A sors így két hazát ad, az egyik az asszonyé, a másik a német származású férjé. Zilahy nem ítélkezik, csak hagyja, hőseit, hogy befussák a sors által rájuk szabott utat. Szeretetteljes, egymást ugrató, derűs miliőből, két ország (egész Európa) viaskodásának színterévé válik egy család élete…
Szereplők:
Jánosi Dávid, Timkó Eszter, Bánföldi Szilárd, Incze József, Vass György,
Nemes Wanda, Almási Sándor, Gregor Bernadett, Báhner Péter
Látvány: Szlávik István Jászai Mari–díjas, Érdemes Művész
Dramaturg: Bártfay Rita Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett
Rendező: Csiszár Imre Kossuth– és Jászai Mari–díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Az Újszínház előadása
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
Az 1986-ban készült, kultikus családi rajzfilm színpadi változata feledhetetlen szórakozás az egész családnak!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
