Fekete könyv (2006) / EURÓPAI HIDAK: BUDAPEST–AMSZTERDAM
Paul Verhoeven holland rendezőt nem emlegetjük a művészfilmesek között. A populáris filmek világában viszont volt néhány nagy dobása (Robotzsaru, Az emlékmás, Elemi ösztön). S noha a Fekete könyv begyűjtött mindenféle elismeréseket, alapvetően ez is egy populáris mű.
Két dolog azonban mindenképp különlegessé teszi. Ez minden idők legmagasabb költségvetésű holland filmje. De ez csak egy szám. Az viszont hihetetlenül fontos, hogy a hollandok lelkiismeretének máig érzékeny pontjára tapint: mit tettek a német megszállás, a holokauszt idején.
Hogy ez milyen átkozottul nehéz kérdés, mi, magyarok is tudjuk. Ha nem így lenne, nem születtek volna meg azok az irodalmi művek, filmek, amelyek újra meg újra feltették/felteszik a kérdést. A hollandok azonban más helyzetben voltak. Magyarország a tengelyhatalmak szövetségese volt, Hollandia viszont megszállt ország. A Fekete könyv egy zsidó lány történetén keresztül vizsgálja, hányféleképpen lehetett megélni, átélni, túlélni ezt a korszakot. Durva egy darab, hiszen majdnem teljes antológiája az életstratégiáknak, -taktikáknak. Beletörődsz a megváltoztathatatlanba? Elfogadod? Kibekkeled? Megpróbálsz hasznot húzni belőle? Kollaborálsz, besúgó leszel? De választhatod az ellenállást is. A holland ellenállás létezett: volt egy kis fegyveres ellenállás, szabotázs, üzeneteket juttattak el a szövetségesekhez, zsidókat bújtattak/menekítettek. A Fekete könyv a maga brutalitásában azt a kérdést is felteszi, hogy a hollandoknak a náci megszállás alatt játszott szerepe egybevág-e azzal a képpel, amelyet a hollandok a második világháború óta eltelt évtizedek során kialakítottak magukról. A morális dilemmákat nem erodálta az idő. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy Anne Frank története nem akar elhalványulni.
Eredeti nyelveken, magyar felirattal. A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik. A film megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56
RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra
***
HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
A Neoton Família az egyik legnépszerűbb magyar popzenei együttes. Angol nevük: Newton Family, ezutóbbi néven jelent meg több lemezük Japánban, Nyugat-Németországban, Argentínában és Spanyolországban.
Komikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt,…
