Gaudeamus bérlet 25/26 VI/3 előadás
Køb Billetter
Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága - nyitány, K. 492
Wolfgang Amadeus Mozart: Alma grande e nobil core - hangversenyária, K. 578
Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - nyitány K. 620
Wolfgang Amadeus Mozart: Vado, ma dove? Oh Dei! - hangversenyária, K. 583
Wolfgang Amadeus Mozart: Cosi fan tutte - nyitány, K. 588
Wolfgang Amadeus Mozart: Bella mia fiamma, addio- Resta, oh cara -
hangversenyária, K. 528
---
Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr (prágai) szimfónia K. 504
Richard Strauss: D-dúr oboaverseny TrV 292
Közreműködik:
Szutrély Katalin - szoprán
Zászkaliczky András (oboa)
Vezényel: Vashegyi György
Mozart legnagyszerűbb operái élete utolsó évtizedében születtek, amikor rálelt az évek óta keresett tökéletes librettó mellett a megfelelő szövegkönyvíróra is, Lorenzo Da Pontéra.
Gyümölcsöző együttműködésük eredményeként született meg a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Così fan tutte, ahol Mozart zsenialitása különösen az operai együttesek és finálék gazdag dramaturgiájában bontakozik ki, miközben a történeteik vígoperai köntösben
komoly erkölcsi és társadalmi kérdéseket is feszegetnek. Az operát bevezető nyitányok első taktusaiktól a mű szerves részét képezik, de amíg Figaro nyitánya a mű könnyed, eleven világát alapozza meg, addig a Così fan tutte és a Varázsfuvola már jóval tömörebben sűríti a darab zenei és eszmei mondanivalóját: a motívumkezelés, a karakterek zenei előképei már az első akkordoktól megjelennek. E csiszolt, szikárabb szerkesztés és motivikus dallamkezelés a Prágai-szimfóniában is észrevehető: szokatlanul súlyos és hosszú első tétele a Don Giovanni temető-jelenetének félelmetes drámai hangvételét vetíti előre, miközben a borongós lassú tételt követő Presto a Figaro vígoperai milijőét juttathatja eszünkbe. A műsorban szereplő koncertáriák ezzel szemben ritkábban kerülnek pódiumra, mégis e rövid jelenetek drámai erejükkel, a szöveg és az emberi érzések plasztikus zenei kifejezéseivel gyakran már-már valóságos lélektani analízisként hatnak. A koncertünkön elhangzó áriák 1789 elején keletkeztek, jellemzően más szerzők műveinek bécsi felújításaihoz – Mozart két énekesnő, Adriana Ferrarese del Benne és Louise Villeneuve számára írta őket, akik egy évvel később a Così fan tutte főszerepeit (Fiordiligi és Dorabella) énekelték. Az Alma grande e nobil core karakterei és virtuóz koloratúrái a klasszikus opera seria bosszúáriáinak világát idézik. A Vado, ma dove? ezzel szemben belső vívódást jelenít meg, tanácstalanságot és kétségbeesést. A Bella mia fiamma, addio, amely a Don Giovanni komponálása idején született, formailag és érzelmileg is kiemelkedik: fokozatosan építkező drámaisága, feszültséggel teli zenei világa mélyen átélhetővé teszi a szerelmétől búcsúzó, halálra készülő nő alakját. Mozart klasszikus stílusa tükröződik vissza Richard Strauss kései D-dúr oboaversenyében is. Míg első tétele a fúvósok és vonósok játékos párbeszédére épül, s e jellegzetes áttetsző kamarazenei hangzás dominál, Andante tétele mozarti dallamosságra emlékeztet, melyet táncos karakterű lendületes Finale zár.
Einaudi egyszerű, de kísértetiesen szép minimalista zongoraműveiről és lenyűgöző filmzenéiről ismert. Közel harmincéves munkássága alatt számos olyan albumot adott ki,…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
