Mi lesz velünk, amikor elér hozzánk a kamaszkor? Miért lesz mindenki, akit addig szerettünk, ellenség? Van-e különbség abban, ahogy egy fiúból férfi és lányból nő lesz? Milyen utat jár ez a két nem az igenig?
Andersen meséje Gerda és Kay, két kamaszkorba lépő fiatal története. Egyik szívét megfagyasztja a Hókirálynő, a másik pedig tűzön-vízen keresztül utánamegy és felolvasztja azt. Igen, a lány. Megküzd az elébe gördülő akadályokkal, hogy bizonyságot szerezzen: akit elveszített azt nem veszítette el igazán. Ha elbukik, feláll, és a végsőkig megy célja felé. És aki megérdemli, az mindig megkapja a segítséget. Vagy egy varjúpártól, vagy egy kiskirálylánytól, vagy épp egy szarvastól... a szeretet tényleg mindent legyőz.
Korosztály: 5+
Andersen Sarkadi Kiss János Gerda Mikecz Estilla Kay Krausz Gergő Nagymama Tóth Molnár Ildikó Tanácsnok Nyári Oszkár Varjú házaspár Zsíros Linda-Tóth Richárd mv. Hókirálynő Nyári Szilvia Szarvas Gyuricza István Királylány Török Sára e.h. Királyfiú Törő Gergely Zsolt e.h. Király Szvath Tamás Rablólány Keresztes Emma/Váradi Emma Rablómama Német Mónika és rablók, őrök
Mozgás: Zsíros Linda Világítástervező: Memlaur Imre Ügyelő:Károlyi Zoltán segédrendező: Maku Márta Látványtervező: Bati Nikoletta Szcenikai vezető: Szalai József Súgó: Kirsch Vera
RENDEZŐ: VÁRADI SZABOLCS
helyszín: Németh Antal Színházművészeti és Kulturális Központ
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A történetben egy maréknyi árva gyerek kószál a háborús front kellős közepén biztonságra, hajlékra és élelemre vágyva. Céljuk a túlélés, kilátásaik azonban nem túl biztatóak. Útjuk során nemcsak ellenséggel, de jóakarókkal is találkoznak, akik segítenek meglátni az emberséget a legembertelenebb időkben is. Hűség, barátság, bátorság csak néhány a megszerzett kincsek közül, amikre bukkannak kis hőseink, valahol Európában vándorolva. A Valahol Európában az azonos című film musical-adaptációja, ami színházunk egykori igazgatója, Korcsmáros György írói örökségét is őrzi.
A Ferencsik bérlet koncertjein a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a bécsi klasszikához illőn csökkentett létszámmal lép pódiumra. A záróesten mindehhez még egy izgalmas mozzanat csatlakozik: a K. 467-es C-dúr zongoraversenyt nem modern instrumentumon, hanem fortepianón halljuk.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
Jegyvásárlás
