Imígyen szóla Zarathustra
MÉLYSÉG. MAGASSÁG. DRÁMA.
Lehel
MÉLYSÉG. MAGASSÁG. DRÁMA.
Lehel
Hogy Don Giovanni tekinthető-e emberfeletti embernek, az nyilvánvalóan vitatható, bár a csábításának áldozatul eső nők között talán voltak, akik így gondoltak rá. Mozart operájában mindenesetre bukás lesz az osztályrésze, és a kénköves pokol mélyére jut, ahol nemcsak az örök tűz öleli körül, hanem rendkívül komor d-moll harmóniák is. Ezekkel a hangzatokkal indul az opera nyitánya, amelynek hangvétele és drámaisága a Mozart-életmű legszenvedélyesebb darabjai közé tartozó d-moll zongoraversenynek is sajátja. A 19. század végének forradalmi újdonságot hozó szimfonikus költeménye, Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra című monumentális műve sokkal inkább a fény zenéje. A Friedrich Nietzsche azonos című főművét, az emberfeletti ember alakját megteremtő filozófiai regényt zenévé formáló darab a világmindenséggel való egyesülés hangjaival zárul. Így jutunk a koncert folyamán mélyből a magasba, a sötétségből a fénybe.
W. A. MOZART: Don Giovanni – nyitány
W. A. MOZART: d-moll zongoraverseny K 466
R. STRAUSS: Imígyen szóla Zarathustra
Vezényel: Riccardo Frizza
Közreműködik:
Fejérvári Zoltán zongora
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Zorán neve fogalom a magyar zenei életben, koncertjei mindig ünnepnek számítanak.
Műsor: Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50 Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48 Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!