Debussy
d-moll szonáta csellóra és zongorára
Kokas Dóra (cselló)
Balog József (zongora)
Schönberg
2. vonósnégyes, op. 10
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás (hegedű)
Jonian Ilias Kadesha (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Vashti Mimosa Hunter (cselló)
Horti Lilla (szoprán)
szünet
Kurtág
Márta Liturgiája
Lukács Miklós (cimbalom)
Sosztakovics
2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Alissa Margulis (hegedű)
Marc Coppey (cselló)
Balog József (zongora)
Kései, 1915-ös Cselló-zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és Balog József előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták. Arnold Schönberg 2. vonósnégyese nem csak amiatt formabontó, mert élete legsúlyosabb magánéleti válságát zenébe öntve ebben a műben szakít végleg a hagyományos tonalitással, hanem azért is, mert a vonósnégyes műfajának formai határain túllépve a hangszeres kamarazenébe bevonja az emberi hangot. A Kelemen Kvartetthez csatlakozva Horti Lilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese adja elő a harmadik és a negyedik tételben Stefan George két versét. A koncert második felében Kurtág György Márta Liturgiája című műve után Sosztakovics e-moll zongorástriója hangzik el. Az 1944-ben írt művet szintén a veszteség járja át, a zeneszerző második zongoratrióját nem sokkal korábban elhunyt barátja, Ivan Szollertinszkij emlékének szentelte.
