LA PASSIONE
Műsor:
JOSEPH HAYDN: f-moll („La Passione”) szimfónia, Hob. I:49
JOSEPH HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob. VIIg:C1
***
WOLFGANG AMADEUS MOZART: c-moll szerenád, K. 388
WOLFGANG AMADEUS MOZART: D-dúr („Prágai”) szimfónia, K. 504
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel és oboán közreműködik: François Leleux
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar visszatérő vendége a kiváló francia oboaművész és karmester, François Leleux. A nagyszerű művész sokoldalúságát a közönség mindig örömmel fogadja, hiszen fellépésein nemcsak rátermetten vezényli a zenekart, de virtuóz és elegáns fúvós játékának szépségébe is minden alkalommal öröm belefeledkezni. A Ferencsik bérlet Haydn–Mozart-estjének műsora ezúttal két szimfónia között Haydn Oboaversenye mellett egy teljes egészében fúvósokra írt Mozart-szerenádot is kínál, amelynek előadását aligha irányíthatná alkalmasabb muzsikus, mint a kitűnő oboaművész–karmester.
A hangverseny kereteként egy Haydn- és egy Mozart-szimfónia hangzik fel. Az f-moll mű (Hob. I:49) 1768-ban keletkezett, Haydn Sturm und Drang periódusában. A húsvét fogalomkörére utaló elnevezést utólag aggatták a kompozícióra, mikor évtizedekkel megalkotása után, 1790-ben Schwerin városában, a nagyhéten adták elő. Mozart 1786-ban írta D-dúr („Prágai”) szimfóniáját (K. 504), amelyet 1787. január 19-én, Prágában mutattak be, egy nappal a Figaro házassága ottani előadása után. Ahogyan a „La passione” a maga moll hangjával a Sturm und Drang periódus zaklatottságának méltó kifejezője, ugyanúgy tekinthetjük a „Prágai” szimfóniát a kései Mozart-szimfóniastílus egyik legnagyszerűbb reprezentánsának. A műsor centrumában megszólaló két mű, az oboaverseny és a szerenád örömteli alkalom, hogy elmerüljünk a fúvós hangszerek lágy hangzásában, megcsodálva hajlékony dallamaikat. François Leleux, a kiváló karmester és korunk egyik legjobb oboása már tizennyolc évesen a Párizsi Opera szólamvezetője lett; a magyar közönség a világhírű Les Vents Français fúvósötös tagjaként is többször hallhatta már.
