Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 26. péntek, 19:00
Lőrinczy Attila: Élve megégetve – boszorkánytéboly színmű, ősbemutató Az előadás megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk! Bemutató: 2022. december 09. 19:00
A darab Lőrinczy Attila, Koltai M. Gábor és Zsigó Anna közös munkája.
Az 1720-as években – nem sokkal a török hódoltság és a levert Rákóczi-féle szabadságharc után ugyancsak nehéz idők jártak a Dél-Alföld lakóira. Szegedet és környéket egy megosztott és sanyargató közigazgatás mellett egyszerre sújtották a járványok, az aszály és az éhínség.
A sokféle nyomorúság következtében fellépő válsághelyzet és a bűnbakkereső szándék minden bizonnyal egyaránt közrejátszott abban, hogy 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek.
Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez. És akármilyen drámai is a végkifejlet, a képtelen vádak nyomán lefolytatott (pre)koncepciós eljárásban óhatatlanul megjelenik az abszurd humor is..
Szereplők: ORSA MIKLÓS, kereskedő, a város volt bírája..................... Jakab Tamás ZSOHÁRNÉ HIDEG KATALIN, bábaasszony........................ Molnár Erika HALLER JÁNOS, magiszter, a város bírája........................... Károlyi Krisztián ZAHORÁN ÁKOS, tiszti ügyész............................................. Poroszlay Kristóf CSANÁDY DÉNES, magiszter............................................... Kárász Zénó SZUTYOR, hivatalszolga....................................................... Vicei Zsolt FÖLDIKE, erdei remetenő..................................................... Tánczos Adrienn CSORBA SÁRA, fiatal özvegy............................................... Menczel Andrea OLLÓS SÁNDOR, méhész.................................................... Szegezdi Róbert OLLÓSNÉ, ETELKA, a felesége............................................ Borsos Beáta GORAN SARAČEVIĆ, szerb kapitány................................... Krausz Gergő BELLA SUKIČ, a felesége...................................................... Fekete Patrícia SÜVEGH ANTAL, gazdálkodó................................................ Pálfi Zoltán SÜVEGHNÉ, ILONA, a felesége............................................ Farkas Andrea Anonim nő.............................................................................. Fekete Patrícia Gépírónők............................................................................... Károlyi Krisztián - Krausz Gergő Szintis ember.......................................................................... Poroszlay Kristóf
Alkotók: Látványtervező: VERECKEI RITA Koreográfus: BLASKÓ BORBÁLA Dramaturg: ZSIGÓ ANNA Énekmester: VAJDA JÚLIA Súgó: SZABÓ ÁGNES Ügyelő: NAGY-HAJDU SZILVIA Rendezőasszisztens: VARGA MÓNIKA Rendező: KOLTAI M. GÁBOR
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.