A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Az OMMA a tánc gyökereihez nyúlik vissza, melynek a mozgás a lényege, s az univerzum a horizontja. A dolgok eredetét keresi és a koreográfus azon feltevését igyekszik bizonyítani, mely szerint a tánc az emberiséggel együtt született. Ha ez így van, akkor a tánc és a mozgás forrásához való visszatérés nem egyenlő-e a világegyetem eredetéhez való visszatéréssel?