Mechanikus narancs (1971) - Very British – Szatírák és groteszkek / MÜPAMOZI
Anthony Burgess 1962-es regénye, a Gépnarancs a nem túl távoli és a legkevésbé sem barátságos jövő képe. Stanley Kubricknak a regény alapján készült 1971-es filmje egy kicsit még sötétebb, erőszakosabb, provokatívabb. A regényt és a filmet itt-ott be is tiltották. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. december 2. hétfő, 19:00
Mechanikus narancs (1971) - Very British – Szatírák és groteszkek / MÜPAMOZI
Anthony Burgess 1962-es regénye, a Gépnarancs a nem túl távoli és a legkevésbé sem barátságos jövő képe. Stanley Kubricknak a regény alapján készült 1971-es filmje egy kicsit még sötétebb, erőszakosabb, provokatívabb. A regényt és a filmet itt-ott be is tiltották. Sőt maga a rendező hívta vissza filmjét a forgalmazásból, amikor egy évvel bemutatása után a vásznon látható események a valóságban is megtörténtek. A Mechanikus narancs még ma is lélekbe vág, hiszen a manipuláció és a szabad akarat kérdései semmit sem vesztettek aktualitásukból.
Az emberek - sajnálatos módon - olykor rút, erőszakos cselekményekre is képesek. Bűnös cselekedeteket követnek el. De mi lenne, ha kivonnánk az emberből a bűnre, az agresszióra való hajlandóságot? Egyszerű a képlet: világ - bűn = jó világ. Vagy ki tudja… És mi a helyzet a jó szándékú, kiművelt és kifinomult emberfőkkel? Az általuk teremtett/lakott világocskák mentesek lennének a bűntől, a gyarlóságoktól? És hogyan is állunk a hatalomiparosokkal, akik a társadalom különféle rétegeiben/bugyraiban élő egyedeket nem tekintik másnak, mint a cizellált hatalomtermelési folyamat alapanyagának? Stanley Kubrick filmjének erőssége egyebek között annak is köszönhető, hogy a közeljövő világát tárgyakban, ruhákban, enteriőrökben is megjeleníti. És zenében. Mert Beethoven, Rossini és Elgar dallamai így még nem szólaltak meg. Nem is szólva az Ének az esőben lélekpezsdítő muzsikájáról, amelyet e film megnézése után talán már senki sem tud olyan önfeledten hallgatni, mint eddig tette.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.
Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc.…
