Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MONTMARTRE-I IBOLYA operett
A párizsi bohémvilág. Raoul, Florimond és Henry montmartre-i padlásszobájukban a világhírről, vagy éppen a holnaputáni reggeliről álmodnak, ám csupán tehetségesen reménytelen kísérlet nem éhen halni. Raoul szakít Ninonnal – aki szerelmét feláldozza a színpadért – s barátaival befogadja az árva Violettát. 1851-ben jelent meg Párizsban Henri Murger Bohémek c. regénye, amely megihlette Puccinit a Bohémélet írásakor, később pedig a világhírű Kálmán Imrét is. A darabot 1930. március 21-én mutatták be Bécsben, ahonnan elindult világhódító útjára. Budapesten 1935-ben játszották először, Szenes Andor fordításában.
“Bájos élet ez és rémes élet, amelynek megvannak a győztesei és vértanúi, és amelybe csak az léphet be, aki aláveti magát a ‘jaj, a legyőzötteknek’ kérlelhetetlen törvényének.” (Henry Murger)
SZEREPLŐK Violetta Cavallini (árva leány)................ Nagy Szilvia Raoul Delacroix (festő).......................... Török-Ujhelyi Tamás Henry Murger (író)................................. Csathó Norbert Florimond Hervé (zeneszerző).............. Radvánszki Szabolcs Ninon (énekesnő).................................. Nagy Adrienn Spaghetti (végrehajtó)........................... Rácz János Frascatti (hadügyminiszter)................... Reiter Zoltán Durand (Violetta mostohaapja).............. Vókó János Színigazgató.......................................... Fehér István Rothschild báró...................................... Baranyi Péter Jeanette................................................. Nagy Fruzsina Lilla
GG Tánc Eger Fodor Sára, Forczek Janka, Martina Tizzi, Novák Laura, Emődi Attila, Gioele Del Santo, Plita Márk, Szalai Bordás Ádám
A Gárdonyi Géza Színház Zenekara Nyeste Erzsébet, Császiné Deák Dorottya, Jakab Zsófia/Zsigmond László, Bányi Szarvas Márta, Ágostonné Kugler Zsuzsanna/Mándokyné Ványi Gabriella, Bereczky Vilma/Vállajiné Nagy Andrea, Kiss József/Kardos Judit, Takács Balázs, Ágoston Ottó/Klem Dénes, Homa Edit, Fazekas Melinda/Huszárszki Éva, Juhász András, Nemes Ferenc/Sebők György, Gulyás László, Kerekes József, Virág Lilla, Kovács Henrik, Báder Elemér
Vezényel: Nagy Zoltán
Rendező: Halasi Imre (Jászai-díjas Érdemes Művész) Díszlet: Bozóki Mara Jelmez: Szélyes Andrea Zenei vezető: Nagy Zoltán Korrepetitor: Marík Erzsébet Koreográfus: Topolánszky Tamás (Harangozó-díjas Érdemes Művész) Koreográfus asszisztens: Emődi Attila Ügyelő: Hódosi Ildikó Súgó: Szecskó Andrea Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Fellegi Anna - ének
Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla)
Budafoki Dohnányi Zenekar
vezényel: Guido Mancusi
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz.
Jegyvásárlás
