3
Nagyzenekari koncert: Brahms – 2
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a Fesztiválzenekar műsorára.
Jegyvásárlás
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a Fesztiválzenekar műsorára.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 14. kedd, 19:45
Nagyzenekari koncert: Brahms – 2
Műsor:
Johannes Brahms: 21. magyar tánc;
a-moll kettősverseny hegedűre és csellóra, Op. 102;
14. magyar tánc;
4. (e-moll) szimfónia, Op. 98
Veronika Eberle (hegedű)
Steven Isserlis (cselló)
Vezényel: Fischer Iván
A táncsorozat utolsó, valamint egyik leglíraibb darabja nyitja a két félidőt. A hangversenyt Brahms tragikus hangvételű e-moll szimfóniája zárja, amely a középkortól a romantikáig sok elemet ötvöz. A szünet előtti mű eredetileg ötödik szimfóniának indult, végül kettősverseny lett belőle. A hegedűszólót egy 1693-as Stradivarin Veronika Eberle játssza, akinek hangja a Bachtrack kritikusa szerint „olyan, mint a felhőkön áttörő meleg napsugár”. Partnere a sokoldalú legenda, a Gramophone Hírességek Csarnokának tagja, a magát csellistaként, íróként, zenei felfedezőként és általános rajongóként jegyző Steven Isserlis.
A brahmsi életmű legszélesebb körben ismert sorozatát, a huszonegy magyar táncot kis túlzással a szerző hegedűművész barátjának, Reményi Edének köszönhetjük. Ő volt az, aki megismertette vele a magyar városi cigányzenét, a csárdás és a verbunkos típusait. A Brahms által feldolgozásoknak nevezett négykezes zongoradarabokat ma inkább zenekari változatban ismerjük. A 21. magyar tánc fürge tempójával, gazdag díszítettségével és a fuvola kiemelt szerepével a virtuóz népi furulya játékát idézi. A sorozat 14. darabja egyike azon kevés táncnak, amelyben Brahms semmilyen kölcsöndallamot nem használt fel. Lassú, elegáns, már-már a palotásra emlékeztető zene.
„Az a mulatságos ötletem támadt, hogy versenyművet írjak hegedűre és csellóra” – írta Clara Schumann-nak Brahms. A kettősverseny célja az volt, hogy megbékítse haragban lévő régi jó barátját, a hegedűvirtuóz Joachim Józsefet. A darab, amelyben a csellószólam Brahmsot, a hegedűszólam Joachimot szimbolizálja, elérte a kívánt hatást, az egymással társalgó két szereplő a műben és az életben egyaránt közös hangra talált. A két hangszer bővelkedik a szólókban, de igazán duettjeik emlékezetesek: olykor teljesen összeolvadva, ugyanabban a magasságban játszanak. A terjedelmes nyitótétel és a nagy ívet bejáró lassú rész után könnyed finálé zárja a művet.
Brahms félt, hogy a közönség rosszul fogadja majd negyedik szimfóniájának drámai, komoly hangvételét. A szerző vezényelte premier azonban óriási sikert aratott, két tételt is megismételtettek a meiningeni zenekarral. Az első tételben egy egyszerű, mottószerű téma és egy ritmikus dallam sző egyre bonyolultabb hálót. A klasszikus szonátaforma után középkori fríg hangsort is használó lassú tétel következik, amelyben megszólal Brahms sokak által legszebbnek tartott melódiája. A szerző a scherzóban szabadjára engedi humorérzékét, a vidám hangulatot a triangulum csilingelésével fokozza. A barokk chaconne formájában megírt finálé egy Bachtól vett basszusmenetre épít egyre összetettebb variációkat, hogy aztán fájdalmas pontot tegyen a darab végére.
Szalóki Ági pályafutása 1994-ben indult. A Nádasdy Kálmán Zeneiskolában Bodza Klára növendéke volt népi ének tagozaton. Nyitott zenész, aki inspirációt elsősorban a tradicionális zenéből és a magyar költészetből merít. 2004-ben alapította első zenekarát, és készítette el első szólólemezét. Példaképei és mesterei Sebestyén Márta, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, valamint erdélyi magyar és cigány falusi énekesek. Lemezei nemcsak Magyarországon népszerűek. Nyolc lemeze jelent meg Japánban. Többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Príma díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Ezen a koncerten Ági a hazai és nemzetközi zenei élet kiváló művészeivel lép színpadra.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Dumaszínház est
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…
Giuseppe Verdi RIGOLETTO Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
