Broadway Jegyiroda
Jegyiroda:
1075 Bp. Károly krt. 21.
Tel: 06 1 780-07-80 Nyitva: H-P: 10-18

Jegyvásárlás

Program


Pannónia is ontja a szép dalokat

Pannónia is ontja a szép dalokat

Bognár Szilvia, Kónya István és Szokolay Dongó Balázs koncertje,
80 perc, 2020
 több

Fellépők: 

Bognár Szilvia (ének)
Kónya István (lant)
Szokolay Dongó Balázs (furulyák, duda)

 


Egészen csodálatos, hogy a néphagyomány korábbi századaink hány meg hány dallamát, szövegét őrizte meg számunkra. A 20. századi népdalgyűjteményekben bőven találunk olyan dalokat, melyeket korabeli, írásos forrásokból (Peer-, Paix-, Kájoni-, Vietorisz-kódex, 17. századi kéziratos énekeskönyvek, Vásárhelyi Daloskönyv, zsoltárgyűjtemények, Pálóczi H. Á.: Énekes poézis… stb.) már ismerünk.
Műsorunkban olyan zenetörténeti példákat sorakoztatunk fel, amelyek a 16. századig visszanyúlóan szemléltetik zenei hagyományaink gazdagságát, valamint rámutatnak a megőrzés-változás szétválaszthatatlan, izgalmas folyamatára, az egyes zenei irányzatok és műfajok összefüggésére.

Trió felállásunk tudatos választás, hisz a lanttal kísért szólóének hagyománya egészen a középkorig nyúlik vissza. Az énekhanghoz társított lant és furulya pedig a 13. századtól fontos szerepet játszottak zenei életünkben.
Énekes válogatásunk műfajilag igen sokszínű, szerepel benne históriás és történeti ének, egyházi népének, archaikus népi imádság, szerelmi- és virágének, mulattató, lakodalmi és szokásdal. Emellett műsorunkban felcsendülnek kódexeinkben fennmaradt művek, a magyar királyi udvarokkal kapcsolatban álló, vagy itt megfordult komponisták szerzeményei, külföldi kéziratokban fennmaradt magyar vonatkozású táncok, valamint magyar népi táncnóták.

Balassi Bálint: Borivóknak való
a bukovinai Vettem majorannát… nótájára
A vers a Balassi-kódex első könyvében található és a vágáns típusú tavasz-énekekben gyökerezik. Feltehetően 1583-1584 körül született, dallama szintén 16. századi.

A szerelem kertjében – Lészped (Moldva), Klézse (Moldva); Lakodalmi dal – Nagymegyer (Komárom), Nyitraegerszeg (Nyitra)
A középkori kultúránkban gyökerező „révész”- dallamkör egyik példája, mely volta-ritmusvázba öltöztetve szinte az egész nyelvterületen lakodalmi anyaggá vált. A három moldvai csángó dal a közismert Tavaszi szél vizet áraszt… kezdetű népdal variánsa, mely már a 17. századi kéziratos énekeskönyvekben is megtalálható. Az „Én kimenék” szövege visszavezethető Fanchali Jób kódexének egyik műköltői szövegére (1603).

Szerelemorvosság – Menyhe (Nyitra)
Bár közvetlen történeti párhuzama nem került elő, dallama és műköltői szövege egyaránt a 16-17. század fordulójáról származtatható.


Tinódi Lantos Sebestyén: Siess keresztyén – 161. zsoltár
Tinódi intő éneke a keresztény hadnagyokhoz – 1549 / Cronica (1554)

Ó fényességes szép hajnal – Istensegíts, (Bukovina); Halásztelek (Pest); Cantionale Chatolicum (szöveg); Vietorisz kódex (dallam)
A középkori hajnal-hirdetők kiáltásából kifejlődött, Máriát, mint „szép hajnalt” köszöntő 16. századi egyházi ének. Már a 17. században népénekké vált és széles körben elterjedt. Valamennyi változat közül a fenti bukovinai példa áll legközelebb az eredeti „kiáltás”- formulához.

Szentséges Szűz Mária – Lészped (Moldva)
A Rákóczi-nóta dallamcsaládba tartozó 17. századi dallam, amelyet a fenti szöveggel a csíksomlyói búcsún ma is énekelnek. Elsőként, világi szöveggel Kájoni János (1634-1671) csíksomlyói szerzetes jegyezte fel.

Szent István ének – Somoska, Klézse (Moldva)
Az egész nyelvterületen elterjedt, középkori eredetű dallam moldvai változata. Népénekként volt használatos, de mondtak rá köszöntőket, legendás tárgyú balladákat is.

Magyar Hazánk te jó anya – Primo dierum omnium – duda a templomban

Dallampárhuzamok Somogytól Moldváig
Dallamok az iglói kódexből – somogyi ugrósok hosszú furulyán
Szent Péterről való ének (18. sz-i kézirat)
Táncdallamok a Kájoni kódexből és Kodály nagyszalontai gyűjtése
Kájoni táncok dudán
Apor Lázár tánca Moldvában és Bukovinában
Tinódi dallamok és gyimesi népzene

Jaj pártám – Istensegíts, (Bukovina); Halásztelek (Pest); Cantionale Chatolicum (szöveg); Vietorisz kódex (dallam)
A középkori hajnal-hirdetők kiáltásából kifejlődött, Máriát, mint „szép hajnalt” köszöntő 16. századi egyházi ének. Már a 17. században népénekké vált és széles körben elterjedt. Valamennyi változat közül a fenti bukovinai példa áll legközelebb az eredeti „kiáltás”- formulához.

Jere ki szívem – Diószén és Bogdánfalva (Moldva)
Dallama a „révész”- dallam egyszerű példája, gregorián változatokhoz áll a legközelebb.

Ritka kertben – Kézdinápoly (Háromszék)
Kanásztánc ritmusú dallamát a Vietorisz-kódex szöveg nélkül közli, a fenti variáció egy kézdipolyáni (Háromszék) népi változat. A menyegzői dalszöveget 18. századi melodiáriumokban lelhetjük fel

Anon: Chorea (Bathory Tantz)
Anon: Chorea (Bathory Tantz) – 16. századi gyűjtemény (Zwickau) A dallam egy variánsát más forrásban Báthory Tánc-ként említik.
Báthori András… emlékezetére – Szentegyházasfalu (Udvarhely)
Báthory András történeti históriája, virrasztó változatban. Dallama egy 17. századi, német eredetű halottas éneknek megmagyarosodott alakja.
Az emlékkeresztre metszett versek dallama az egyik legrégibb és valószínűleg magyar eredetű karácsonyi énekünkével (Csordapásztorok) rokon
A talányfejtő lány – Klézse (Moldva)
A középkori eredetű „révész”- dallamkör motívumaiból összerakott vígballada.

Három aranyalma

Jelenti magát Jézus – Ghymes (Nyitra)
Szent János napjának előestéjén (június 23-án) énekelték tűzgyújtáskor. Dallama középkori eredetű.
Szűz Mária, Nagykarácsony – Cantionale Catholicum; Trunk (Moldva) és Egyházasgerge (Nógrád); Doroszló (Bács-Bodrog)
A 17. században feltűnő, esetleg korábbra visszavezethető kedvelt karácsonyi ének. Templomi népénekként, illetve feszesebb tempóban köszöntő kántaként napjainkban is használatos.
Feltámadt Krisztus – Cantionale Catholicum; Gajcsána (Moldva)
Egyik legtekintélyesebb, igen elterjedt történeti dallamunk, amely – egy kivétellel – egységesen a népszerű, középkori „Surrexit Christus” szövegével maradt fenn.
A Pünkösdnek jeles napját – Vitnyéd (Sopron)
A húsvét-pünkösdi idő jeles, nemzetközileg elterjedt középkori dallama, mely nálunk is már a 15. századból dokumentált.

A gőgös feleség – Lészped (Moldva)
Hosszú sorokból álló kanásztánc dallam. Szövege középkori víg ballada: a rangjára, vagyonára büszke asszony megregulázásáról szól.

Wathay Ferenc: XXIV. Ének egy egyházi népének dallamára
Wathay Ferenc, egykori fehérvári várkapitány, konstantinápolyi rabsága alatt írta meg énekeskönyvét. A fenti ének a magyar nemzetségnek nyomorult állapotáról 1604-ben született. Dallama a 16. században egyházi népénekként volt használatos.

 

 
 

Ajánló


Nyilván önök is sokszor hallották már azt a kifejezést, hogy "nem most jöttem…

Az Apáca show musicalt 2018-ban rajongásig megszerette a közönség, amikor Magyarországon először színre…