“Mindenekelőtt, nagyon boldog vagyok amiért a Lords of the Organ sorozatot szereti a közönség. Minden évben lényegesen többen hallgatják, és ez azt üzeni, hogy sikerülhet a magas művészetet olyan körítéssel tálalni, hogy azt a mai kor mindig rohanó embere is a tányérjára vegye.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 10. szombat, 18:00
A 250 éve született Beethoven V. (Sors) szimfóniájának nyitánya arra keresi a választ, hogy vajon változtathatunk-e a sorsunkon. Vajon ránk zuhan, mint a főtéma legendás, ikonikus 4 hangja - amely a V-betű Morse jele lett - és nincs előle menekvés? Vagy a saját kezünkbe vehetjük a sorsunkat, ahogy a 75 éve elhunyt Bartók utal rá, amikor éppúgy feldolgoz Román népi táncokat, mit a Magyarság legősibb dallamait? Vak végzet, vagy ember is, nemzet is tettein keresztül lehet a sorsának kovácsa? Különösen érdekes a zene erejével merengeni ezen a kérdésen a Trianon 100-as évforduló kapcsán. Gustav Holst Mars tételével adós vagyok a közönségnek, a tavalyi koncerteken elhangzott Jupiter és Vénusz után. Tartom magam az ígéretemhez, megszólal a Háború Istene, a Vörös Bolygó hangulata, amely egyaránt inspirálta a Gladiátor és a Csillagok háborúja filmzenéjét. Beethoven és Holst is emberfeletti erőket mozgat meg, ezt a Lords of the Organ sorozatban mindig megszólaló Bach művek közül a C-moll Passacaglia és Fúga tudja csak még magasabb dimenzióba emelni.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56
RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra
***
HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)