Van-e élet a halál után? Ezt a kérdést előbb-utóbb mindenki felteszi magának.
Szeretteink elmennek. Nehezen fogadjuk el, hogy ez is hozzátartozik az emberi léthez.
A nemlét az élőnek felfoghatatlan, ezért félelmetes.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 4. szerda, 19:00
Ha valaki meghal, az csak úgy tűnik, mintha meghalt volna. Továbbra is tökéletesen eleven marad a múltban, éppen ezért nagy butaság, ha az emberek sírnak a temetésén. Minden egyes pillanat, a múlt, a jelenés jövő, mindig is létezett és mindig létezni fog. (Kurt Vonnegut)
Van-e élet a halál után? Ezt a kérdést előbb-utóbb mindenki felteszi magának. Szeretteink elmennek. Nehezen fogadjuk el, hogy ez is hozzátartozik az emberi léthez. A nemlét az élőnek felfoghatatlan, ezért félelmetes.
Nem tudjuk, mi történik a halálpillanatában, de a remény, hogy talán van folytatás, enyhítést ad. Aki nem hisz az ezotériában, stikában még az is elolvassa a halál közeli élményekről szóló beszámolókat, mert varázslatos az alagút, a vakító fény, a boldogságérzés leírása, annak a víziója, hogy valójában nincs is halál, csak átmenet, egy másik állapotba. Ilyenkor nagyon is hiszünk az energia-megmaradás törvényében.
A darab főszereplője a nő, az ember, akinek el kell hagynia a földi életet, az eddig általa ismert létformát. Előbb a döbbenet, aztán a küzdés, majd a pánik félelem, a feladás és a végén a megbékülés.
Az előadásban szereplők oroszlánként küzdenek az elmúlás ellen, kapaszkodnak a maradásba, végül beletörődnek az életbe. Amikor elfogadják a megváltozhatatlant, felszabadulnak, és kétségek nélkül továbblépnek az ismeretlenbe.
„A halál mindnyájunkra rámosolyog. Az ember nem tehet mást, mint hogy visszamosolyog.”
Balázs Ádám készített rendhagyó,egyszerre elektronikus, de mégis magasztos hangzású filmzenét. A visszatérő főmotívum Thomas Celanus: Dies irae (Napja Isten haragjának) kezdetű éneke, ami már az első felcsendülésekor megalapozza az előadás hangulatát.
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, RNR Művészeti Ügynökség, Synetic Pharma Kft támogatásával valósult meg. További támogatók :MMA, Pro-Progressione
Előadók: Fehér Laura, Hoffmann Luca, Horváth Zita, Nagy Emese, Safranka-Peti Zsófia, Tóth Brigitta, Látvány, díszlet: Minorics Krisztián, Feledi János Fotók: Dusa Gábor Világítás: Stadler Ferenc, Hepkó Miklós Zeneszerző: Balázs Ádám Rendező-koreográfus: Feledi János
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…